HÍREK

Holnap – Demain

Van olyan film, ami korszakot alkot.  Emlékszel arra a napra, amikor kijöttél egy moziból és másképp néztél a világra, mint amikor bementél? Mondhatni, megváltozott az életed?

A Holnap pont egy ilyen film.

Egy mindennapi roadmovie.
A jövöről szól de nem sci -fi.
Kalandfilm, tele meglepő felfedezésekkel.

Ezt a filmet Magyarországon a Védegylet és az Ökofilmklub fogja forgalmazni. Közösségi vetítéseket szervezünk, 20 helyen. Vidéken és városokban fogjuk összehozni a helyi úttörőket, a holnap bajnokait és hétköznapi embereket, akinek ezen az estén megváltozhat az életük.

Néhány dologra szükségünk lenne.

Keresünk bajnokokat, akik vállalják, hogy közösséget szerveznek a közönségből, szívesen megszerveznének egy vetítést, hogy megismertessék barátaikkal is a filmet.

A film vetítése 1200 eurós jogdíjat jelent számunkra, ezért…

Ahol mindent megtaláltok:
www.holnap-afilm.hu

 

 

 

 

 

A glifozát és nyílt levelünk:  Nyílt levél Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek

Tárgy: Magyarország mondjon nemet a Monsanto-lobbira, és ne támogassa a glifozát újraengedélyezését
B
udapest, 2017. november 2.

Tisztelt Fazekas Sándor Miniszter Úr!

Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozát gyomirtó szer 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott [1]. Az európai hatóságok sajnos nem követték ezt a besorolást. Mint 2017 nyarán kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok nagy mértékben szó szerint lemásolták a Monsanto óriásvállalat dokumentumait. [2]

A szer világszerte az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer. A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben nekrózist és apoptózist, azaz nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. [3] Az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. [4] A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek. [5]

A rákkeltő kockázatú glifozátról november 9-én szavaznak az uniós tagállamok. A fentiek tükrében arra kérjük a magyar kormányzatot, hogy a magyar emberek egészségét szem előtt tartva ne képviselje a Monsanto lobbiérdekeit, és mondjon nemet a glifozát újraengedélyezésére.

  1. A november 9-re tervezett uniós szavazás során ne támogassa a glifozát rövid távú, 5 éves engedélyezését.
  2. A Minisztérium dolgozzon ki tervet arra, hogy az Európai Parlament javaslatával összhangban rövid határidőn belül vonjuk ki teljesen a glifozátot Magyarországról.
  3. Lépjen életbe azonnali tilalom állományszárításra, amivel elkerülhető, hogy a szer rendszeresen megjelenjen maradékként az élelmiszereinkben.

Mint ismeretes, október 24-én szavazott az Európai Parlament arról, hogy a szer EU-s kivonását szorgalmazza, 5 év türelmi idővel. [6] Az EP-képviselők mellett több mint 1,3 millió uniós állampolgár is a glifozát betiltását követeli. [7]

Október végén az Európai Bizottság a fentiekkel szembemenve mégsem a glifozát betiltását, hanem a szer további 10 éves engedélyezését terjesztette elő. Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Olaszország, Málta, Szlovénia, Svédország, Németország és Portugália nem szavazta meg az Európai Bizottság javaslatát – azonban több ország, köztük sajnos Magyarország is a rákkeltéssel gyanúsított szer további használata mellett tette le a voksát. [8] November 9-én az előzetes tájékoztatás szerint 5 éves engedélyezést fog javasolni a Bizottság.

Arra kérjük a magyar kormányt, hogy több millió uniós – köztük magyar – állampolgár akaratát figyelembe véve tegyen meg mindent a glifozát betiltásáért mind hazai, mind uniós szinten, és kövesse azon tagállamok példáját, amelyek már bejelentették a rákkeltéssel gyanúsított vegyszer nemzeti szintű betiltását, vagy támogatják a glifozát uniós betiltását. Kérjük továbbá a kormányt, hogy segítse a gazdákat az ökológiai gazdálkodásra való áttérésben, hogy minél hamarabb minél több magyar állampolgár számára legyenek elérhetőek a vegyszermentes élelmiszerek.

Fenti levelünket nyilvánossá tesszük.  Várjuk mielőbbi válaszát!
Üdvözlettel:

Schmidt Hajnalka ügyvezető igazgató, Greenpeace Magyarország
Lukács András elnök, Levegő Munkacsoport
Farkas István ügyvezető elnök,  Magyar Természetvédők Szövetsége
Újszászi Györgyi főtitkár, Védegylet

[1] http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf  [2] https://www.theguardian.com/environment/2017/sep/15/eu-report-on-weedkiller-safety-copied-text-from-monsanto-study
[3] http://greenpeace.blog.hu/2017/0604/totalis_gyomirto_szer_a_kismamak_szervezeteben
[4] http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969717327973
[5] http://greenpeace.blog.hu/2017/10/24/rakkelto_gyomirto_a_talajainkban
[6] https://index.hu/gazdasag/2017/10/24/teljesen_betiltanak_a_glifozatot_az_unioban/
[7] Idén hivatalos európai polgári kezdeményezés (ECI) indult a glifozát betiltásáért, amelyhez eddig több mint 1,3 millió uniós állampolgár csatlakozott. https://act.wemove.eu/campaigns/eci-glyphosate-int
[8] https://www.politico.eu/article/eu-vote-to-renew-glyphosate-for-10-years-fails/

Másolatot kap:
Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára
Czerván György, Földművelésügyi Minisztérium, agrárgazdaságért felelős államtitkár
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Jordán László, NÉBIH, Növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettes, igazgató
Sallai Róbert Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke
V. Németh Zsolt, Földművelésügyi Minisztérium, környezetügyért, agrárfejlesztésért felelős államtitkár

 

 

A Védegylet 2004 óta vegyes forrásokból folytatja civil ökopolitikai tevékenységét.
Számos nemzetközi, európai és országos környezet-, jogvédő és közösségépítő hálózat tagja vagyunk, ahol lehet, partnerekkel együtt forrásokat teremtünk, legyen ez egy nemzetközi igazságtalan kereskedelmi rendszerek ellen küzdő kampány, egy fővárosi zöld terület óvása, vagy egy kisközösségi tér fejlesztése érdekében.

Céljainkért lokálisan és globálisan cselekszünk, a környezeti és közösségi értékek szem előtt tartva.

A jelenleg támadott civil szervezetek – saját magunkat is beleértve – a már meglévő törvényi kötelezettségeknek eleget tesznek az átláthatóság terén, ennél többet nem tartanak/tartunk szükségesnek. Közhasznúsági jelentésük a részletes forráskimutatással (összeg, támogató megnevezése) elérhető honlapjukon, benyújtásra és elfogadásra került az illetékes bíróságnál. A Védegyleté itt található.
Köszönjük a bizalmat minden magánembernek és támogatónak, aki eddig bízott bennünk, munkánkhoz hozzájárult, külföldről és itthon!
forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/video-igy-nez-ki-a-hosok-teren-lathato-oriassziv-felulrol/

 

ÁLLÁSFOGLALÁS
Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.

Magyarországnak szüksége van civilekre

Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy egyes civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel  és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját.

A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.

A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek.  Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek.

Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.

Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz.

A kezdeményező civil szervezetek listája, amely a szervezetek honlapján folyamatosan újabb csatlakozókkal frissül:

____________________________________________________________________________________________

foee_farming_infographics_hu2

Az utolsó szög a vidék koporsójában? – TTIP és CETA
beszélgetés a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) és az EU-Kanada kereskedelmi egyezmény (CETA) által a mezőgazdaságra és élelmiszereinkre gyakorolt várható hatásokról

Vendégeink:
Sharon Treat, az Institute for Agriculture and Trade Policy szakértője
Sujata Dej, Kanadaiak Tanácsának kereskedelempolitikai szakértője
A vezetői összefoglalók és a részletes program itt!

 

gyumis_joghurt

Az Európai Unióban évente több mint 89 millió tonnányi ételt és élelmiszert dobunk ki, melynek 42%-a a mi konyhánkban keletkezik.

ewwr-logo-hu-219x300
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét egy minden év november utolsó hetében megrendezésre kerülő kezdeményezés. Ennek keretében lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára. Idén 2016. november 19. és 27.  között figyeljünk fokozottan a hulladékra. Mindennapjainkban a konyhában is csökkenthetjük a hulladék keletkezését. Hogyan? Használjuk kreatívan a megmaradt ételt! Kiadványként ajánljuk a kezdeményezés kapcsán elkészült recepteket: receptek_maradekbol

Osszuk meg receptjeinket! A közösségi oldalon kialakított csoport kiválóan alkalmas erre!

A Védegylet 2012-ben kiadott szakácskönyve nem csak receptekkel, hanem hasznos információkkal is segít tudatos konyhánk kialakításban, fenntartásában szakacskonyv_2-47_small


nyeleni-logo_0

2.  Nyéléni Európa Fórum az Élelmiszerönrendelkezésért
Kolozsvár, 2016. október 26-30.

A határkövet jelentő 2007 Nyéléni Fórum az Élelmiszer Önrendelkezésről Maliban
500 résztvevőt számlált, élelmiszergyártó, fogyasztó és környezetvédelmi mozgalmakból a világ minden tájáról. Ez volt a Globális Élelmiszer Önrendelkezés Mozgalom ugródeszkája. Ezen a Fórumon hat alapelvet fogadtak el és kiadták a Nyéléni Nyilatkozatot. Ezt követte egy Európai Nyéléni Fórum 2011-ben, ezt az ausztriai Kremsben tartották, ahol a Nyéléni Európa Nyilatkozatról és egy akciótervről egyeztettek. 2015 februárjában ugyanezek a mozgalmak részt vettek a Nemzetközi Agroökológiai Fórumon is, a Nyélémi centrumban, Maliban, és közreműködtek a Fórum Nyilatkozatának megalkotásában. Ezek a dokumentumok adják a mozgalom politikai bázisát és világossá teszik, hogy a mozgalom mire törekszik és mit ellenez. Ezek a globális és regionális találkozók az olyan emberek számának növekedéséhez vezettek, akik a domináns élelmiszer és mezőgazdasági rendszer átalakításán dolgoznak, visszautasítják a termelés és fogyasztás agráripari modelljét és építik az Élelmiszer önrendelkezés Mozgalmat Európában és világszerte.
A cselekvési tervek három kulcsszava a következő:

Alakítsd át! Állj ellen! Építs!
Az esemény honlapja

Bányászati konferencia Bukarestben 2016. szeptember

shutterstock_552635917
Veres Virág gyakornokunk beszámolója:

“A Bukarestben megtartott konferencia egy „zöld” kezdeményezés volt az alapján, hogy bemutassa a résztvevőknek, hogy az EU milyen erőforrás-stratégiát követ a nyersanyagokkal kapcsolatban, és hogy ennek milyen hatásai vannak/lesznek a kitermelő országokra nézve, mivel az EU a piaci körülmények kialakítását részesíti előnyben, nem pedig az emberi jogokat és környezeti problémákat.
A kezdeményezés célja a megoldáskeresés és kapcsolatépítés volt.

Rengeteg előadást hallgathattunk meg a konferencia keretében, szakértők ismertették a helyzetet a fémekkel és ásványokkal kapcsolatban, de felszólalt egy, az Európai Bizottságot képviselő tag is. A résztvevők között voltak még civil szervezetek tagjai, és aktivisták is, több különböző európai országból, például Németországból, Spanyolországból, Finnországból és Lengyelországból.

Az első nap egy rövid ismerkedés után a konferencia teremben bemutatkozással folytatódott, ahol mindenki elmondta, hogy melyik szervezet küldte, és ők mivel foglalkoznak, mi a szakterületük, majd elkezdődtek az előadások. Az első komolyabb prezentáció a „Raw Materials Initiative” cím alatt Karin Küblböck által lett megtartva, ő arról beszélt, hogy az EU hogyan kívánja biztosítani a jövőben a nyersanyagok kínálatát. Ez után volt szó arról, hogy hogyan szeretnék szabályozni a konfliktusos ásványok körül lévő káoszt. Emberi jogi aktivisták szólaltak fel az ellen, hogy milyen embertelen körülmények között bányásszák ezeket az ásványkincseket. Szó volt arról, hogy a környezetszennyező anyagok kibocsátására milyen szabályok léteznek az Európai Unión belül.

Lényeges, és egyben a legfigyelemfelkeltőbb prezentációt a konferenciát vendégül látó ország aktivistái tartották, itt arról volt szó, hogy Kelet-Európa térségein belül (főleg Románia és Szlovákia) milyen nehézségekkel néznek szembe azok, akik a nyersanyag/ ásványkincs kitermelés ellen vannak. Láttunk képeket a Rosia Montana kapcsán tüntetésekről, hogy hány ember vonult egyszerre utcára, mert nem akarták, hogy a bányászat mérgezze őket. Bemutatást kaptunk a hálózatról is, hogy milyen elterjedt, és mennyien támogatják, de szó volt róla, hogy ennek nem csak egy kis térségen belül kéne történnie, hanem egész Európában belül támogatni kéne a környezettudatos civil szervezeteket és kezdeményezéseiket.

A második nap szólt a kapcsolatépítésről és brainstormingról. Előzőleges jelentkezés alapján két csoportba osztottak minket, én egy olyan előadást hallgathattam meg, amit a Settle to Brussels egy tagja tartott a szabadkereskedelmi egyezményről és az ISDS-ről, konkrétabban arról, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a nyersanyagokra.

A két workshop között meghallgattuk Anna Backmann előadását a „Stop Mad Mining” kampányról, aminek a Védegylet is szerves része.

A következő interaktív előadásban a résztvevők egy kicsit jobban bemutatták a területüket, majd Michael Reckordt a PowerShift-től (a konferencia egyik fő szervezője) beszélt nekünk az EU határán belül és kívül zajló bányászati projektek nehézségeiről, és az utolsó fél órában megbeszéltük, hogy hogyan lehetne hatékonyabban elősegíteni a környezetszennyezés visszaszorítását, és az emberi jogok védelmét.

Összegzésként megint összegyűlt a két csoport egy terembe, egy-egy kiválasztott személy összefoglalta, hogy miről is szólt ez két nap, miben egyeztünk meg és milyen konklúziókat vontunk le.”

A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM VILÁGNAPJA:
2016. május 14.

WFT Day Logo No Date

fair_trade_plakat_debrecen pecsetelo_wftd

Várunk május 22-én a z Erzsébet téren!
Látogass meg felelős vendéglátóhelyeket, gyűjts legalább egy pecsétet, és David Ransom: Mellébeszélés nélkül a méltányos kereskedelemről c. könyvét kapod cserébe, ha velünk tartasz 22-én!
Cselekedj a termelők tisztességes megélhetéséért!

ft_reggeli

NagykoEndangered willow trees at Romai part - Roman bank, Budapest, Hungaryalíció a fővárosi zöldfelületek ellen

Aligha érte meglepetésként a Római-partért aggódókat, hogy a 2016. április 27-i Fővárosi Közgyűlés ülésén elsöprő erejű támogatást kapott a tervezett mobilgát Duna-partot letarolni szándékozó nyomvonal-változata. Tovább

fair trade, közösség, élelmiszerönrendelkezés, helyi ügyek