Írta: Balogh Lili

A hollandiai tanulmányút során kivétel nélkül mindegyik nap hallhattuk vendéglátóinktól, hogy “volt egy àlmom…” Mégpedig az, hogy gazdálkodhassanak – legyen az fogyatékos emberekkel, vagy hogy a saját joghurtjukat készítsék; és ez sikerült is nekik!

Nekem is van egy álmom: én is gazdálkodni szeretnék, mégpedig egy holisztikus agroökologikus és permakulturás gazdaságot szeretnék felállítani Nyugat-Nógrádban. És idén már belevágok- huhú! De ezen felül még vadabb álmaim is vannak: szeretném, ha mindenki egészséges, tápláló és fenntartható élelmiszerhez tudna jutni, és azok, akik ezt megtermelik méltányos megbecsülésben és megélhetésben részesülnének. Hiszek abban, hogy ennek elérésében a kistermelőknek, élelmiszerelőállítóknak és fogyasztóknak együtt kell működniük, támogatniuk kell egymást. Ezért is vártam kíváncsian, hogy mit tartogat számunkra a holland tanulmányút.

Első nap egy környezetvédelmi szempontok szerint alapított sikeres Water, Land & Dijken szövetkezettel a ismerkedhettünk meg, ahol a “front door-back door” folyamatot magyarázták el, aminek a lényege: a bejárati ajtónál a hatóság szerződést köt a regionális szövetkezettel, meghatározva az agrár-környezetvédelmi célokat, és leírva azokat a megőrzési tevékenységeket, amelyeket ezek a célok elérésére használnak. A hátsó ajtónál a regionális szövetkezet állapodik meg az egyes földhasználókkal. Ezek a szerződések magukban foglalják az egyes területeken megvalósítandó konkrét tevékenységeket és kifizetéseket az élőhely tájképi megvalósításához. Így a szövetkezet vállalja, hogy tárgyal egyrészről a hatósággal, másrészről a gazdákkal, jobban és hozzáértőbben koordinálva így az egész műveletet. 

Számomra azért tűnik ez egy nagyszerű megoldásnak, mert mindegyik fél jól jár: a kormányzat – csökkennek a megvalósítási költségek (beleértve az ellenőrzést) és a nem teljesített szerződések; a földhasználók – az adminisztratív eljárásokat átveszi tőlük a szövetkezet, így több idejük marad a gazdálkodásra, támogatást és tanácsadást kapnak a szövetkezeten keresztül, hogy milyen lehetőségeik vannak agrár-környezetvédelmi célok elérésére, továbbá szorosabb együttműködés jön létre regionálisan köztük; a regionális szövetkezetek – könnyebben tudják megvalósítani az agrár-környezetvédelmi célokat, mivel az adminisztráció és a pénz a kezükben van. Röviden ennyi, de többet itt lehet róla olvasni (angolul).

 

Aznap még alkalmunk nyílt  Amszterdam külvárosában egy szociális farmra ellátogatni, ahol értelmi fogyatékossággal élők közreműködésével foglalkoznak tehén- és kecsketartással, valamint tejtermékek előállításával. Fantasztikus volt látni, hogy több, mint 60 olyan embernek nyújtanak nem szimplán egy munkahelyet, ami valamiféle megélhetést biztosít nekik, hanem egy olyan közeget, ahol sikerélménnyel és emberi kapcsolatokkal gazdagodhatnak, miközben a mai társadalmunkban sajnos legtöbb esetben marginalizálva vannak. Persze, hozzá kell tenni, hogy más a holland szociális háló és az ott biztosított segélyek, de az egy másik téma…

Öröm volt látni a büszkeséget a termelők arcán, míg mi jóízűen kóstolgattuk az ő általuk készített termékeket (különféle sajtok, joghurtok, stb.).

Másnap egy újabb “front door-back door” rendszerrel ismerkedtünk meg, ezúttal a Fríz erdősövényeket és azok élővilágát kezelő szövetkezettel. Itt számomra az volt a tanulságos, hogy a KAP (Közös Agrár Politika) II. pilléréből származó összegeket milyen sikeresen lehet agroökológiai célokra használni, ösztönözve a gazdákat a sövények megtartására és karbantartására. Így fennmaradnak az értékes ökológiai szolgáltatások, amiket a sövények nyújtanak és sok élőlény számára nélkülözhetetlenen  – többek közt az emberek számára is.

Utolsó napunkon egy észak-hollandiai minősítési redszert mutattak be nekünk, ami főleg azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a marketing és a szolidaritás, az összefogás a versengés helyett.

Egy szó, mint száz: több indíttatásból lehet az együttműködés mellett dönteni, és másfajta minőségben ezt űzni; de számomra még szembetűnőbben egyértelművé vált, hogy az együttműködés és egymás segítése képes sikeresen felváltani az individualista, kapitalista versengő rendszert, hozzájárulva egy reményteli jövő építéséhez.

A tanulmányutakat az Európai Bizottság által finanszírozott projekt keretében valósulnak meg, melynek elnevezése: “Szervezetek és hálózatok magasabb szintű együttműködésének szervezése az európai mezőgazdasági szektorban” (Bringing Organisations & Network Development to higher levels in the farming sector in Europe – BOND).

Az EU Horizont 2020 keretprogramjának részeként támogatott projekt célja, hogy erős hálózati együttműködéseket hozzon létre a termelők és földkezelők között, valamint erős és jelentőségteljes kapcsolatokat alakítson ki a politikai döntéshozókkal helyi, nemzeti és uniós szinten.