Írta: Szabadkai Andrea, Kislépték Egyesület

Mi Norvégiában tanulmányozhattuk az együttműködés, így az erős szövetkezetek titkait. A „Lásd, nézd” szakasza ez a projektnek, melyet majd a tudásmegosztás követ.

Mi 10 fős csapatunk 8 országból érkezett: Horvátország, Szlovákia, Lengyelország, Macedonia, Hollandia, Magyarország, Portugália, Cseh Köztársaság

NAC = Norwegian Agricultural Cooperatives
IPT = Inn pa Tunet
Norges Vel = Norwegian Society for Development

Hétfőn, az első napon, az érkezés napján a résztvevők a projekttel ismerkedtek meg.
Norvég Mezőgazdasági Szövetkezetek (Norsk Landbrukssamvirke) NAC www.landbruk.no
Előadóink:
• Ola Hedstein (CEO, NAC) – ELŐADÁSÁNAK PPT Linkje ITT
• Christian Anton Smedshaug – ELŐADÁSÁNAK PPT Linkje ITT
• Astri Liland – ELŐADÁSÁNAK PPT Linkje ITT

Megtudhattuk, hogy a Norvég mezőgazdasági adottságok sajátságosak. Az ország maga hosszú és keskeny. Lakos száma 5,1 millió. A népsűrűség a 385155 km2 területen átlagosan 13 fő/km2. Magyarországon 106 fő/km2 a népsűrűség). Az össz terület csupán 3%-a művelhető.

A teljes iparból a mezőgazdaság %-os aránya Norvégiában 20%, Magyarországon 13%.
A farmok átlag 26 tehénnel, illetve 23 Ha földdel rendelkeznek. 42000 farmert tartanak számon.
Megtudhattuk, hogy a lakosság 70-80%-a nem akar EU tag lenni (Nem EU tag most sem, csak Európai Gazdasági Térség tagja csupán).

A norvég gazdálkodók nagy többsége szövetkezetek tagja, mely szövetkezetek minden ágazatban megtalálhatóak. Leginkább egy célra orientált szövetkezeteket szerveznek [azonos szektorban dolgozóknak].

A kis szövetkezet mellett a szövetkezetek közötti fokozott együttműködés révén, ma minden szektornak egy nemzeti szövetkezete van, melyeknek az ország minden részéből vannak tagjai.

A Norvég modell különleges sarokpontja a föld öröklési szabály, Csak az első gyermek (akkor is, ha lány) örökli a földet. Így akadályozzák meg az elaprózódást.

LEGÉRDEKESEBB az ún. oldallaw (ősi szabály). Ez azt teszi lehetővé – zseniálisan védve a helyben lakókat – hogy ha az örökös nem akarja megtartani a földet, és eladja, akkor utódai később azt az eladási áron visszavásárolhatják. Ennek jobban is utána nézünk még.
Agrárpolitikájuk alapja az, hogy drága a termelés, és drága az élelmiszer ár. Ezt törvényekkel szabják meg, így az importvámok alkalmazásával tudják fenntartani, Illetve a NAC érdekképviseletként évente tárgyal a szabályozásról. A magas ár némi profitot hoz, amit a gazdaság fejlesztésére fordítanak. A technológiai fejlesztéssel növelik a hatékonyságot. Limit korlátokat alkalmaznak, hogy sok kis gazdaság lefedhesse az ország minden pontját. GEOPOLITIKAI érdek is.

A magasabb élelmiszerárakat az import vámokkal tudják megőrizni.
Az élelmiszerbiztonság tekintetében is többször hangzott el, hogy a kis és szétszórt gazdaságok miatt a kórokozók sem tudnak jól szaporodni. Minden előadó egymástól függetlenül elmondta, hogy a jövő egyik legnagyobb fenyegetése az antibiotikum rezisztencia. A Norvég gazdaság már most előre ezzel számol, és így náluk az egyik legalacsonyabb az antibiotikum felhasználás.

A Norvég Mezőgazdasági Szövetkezeteket 1945-ben hozták létre esernyő szövetkezetként. A NAC 17 mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában és irányítása alatt van. A tagok gazdasági tevékenységei nagyon változatosak.
• Vásárló szövetkezetek
• Marketing szövetkezetek
• Tej, hús, tojás, burgonya, szőrme, méz, gyümölcs és zöldség
• Tenyésztő szövetkezetek
• Bankszektor, biztosítási és tanácsadói szövetkezetek

A NAC célja ezeknek a mezőgazdasági szövetkezeteknek a szolgálata és népszerűsítése.
Az Oslóban működő központi iroda 15 alkalmazottat foglalkoztat.

Amit csinálnak
• A tagszervezetek számára javítják a keretfeltételeket
• Népszerűsítik a szövetkezetet,
• Népszerűsítik a gazdálkodók számára a szövetkezeti tagság előnyeit
• Koordinálják és támogatják a kutatást és az innovációt
• Képzési és kompetencia-szolgáltatásokat ajánlanak választott vezetőknek és alkalmazottaknak

Az élelmiszerpiac 70%-át tudják magukénak. Árbevételük 70% saját termelésből, míg 30% állami támogatásból származik.
A NAC szövetkezeteiben a termelői profit attól függ, hogy mennyi terméket adnak el a tagok.

Az antibiotikum rezisztencia fenyegetés mellet a olaj / Co2 mentes, így környezet kímélő gazdálkodásra már most fejlesztéseket valósítanak meg. A szövetkezet teherautóit saját trágya biogáz üzemanyaggal fogják üzemeltetni.

TAGOK:

GENO- Sertés tenyésztés
TINE – Tej szövetkezet
Nortuna – Hús
Gartnerhallen – Gyümölcs és zöldség (1158 tag)
NLT – HR feladatokra specializálódott tag, minőségi munkásokat talál a farmokra.
Norges Sk. – Erdő gazdálkodás
Honing – Méz előállítás
NSG – juh, kecske
HOFF – Burgonya
Landkreditt – Bank (9300 tag), valamint
szőrme, takarmány és bioüzemanyag tagszervezetek.

Norvég Mezőgazdasági Egyesület (Norges Bondelag)
www.bondelaget.no
A Norvég Gazdálkodók Szervezete a legnagyobb norvég érdekképviselet a gazdálkodók számára. A munkásokat és az iparágat képviselő szakszervezetként működik. Tárgyal a Norvég Gazdák és Kisbirtokosok Érdekképviseletével és a Norvég Mezőgazdasági és Élelmiszer Minisztériummal a mezőgazdasági támogatásokról. 63.000 tagja van, ebből 60% farmer, 515 helyi szervezettel és 18 megyei, és egy országos szervezettel. Tagdíj: 2500 NOK/év, de ez függ a terméktől is. Akcióik: „Open farms”; „Green School”. Vannak saját ügyvédjeik. Könyvelési szolgáltatást nyújtanak,
Nem tagjai a YFFI-nek.

Norwegian Farmers Union (NB)
Előadó: Hildegunn Gjengedal – ELŐADÁSÁNAK PPT Linkje ITT
feladatuk közé tartozik az érdekképviselt, klíma és környezetbarát módszereket helyezi előtérbe. Via Campesina tag.
63300 tagja van. Van 520 helyi, 18 regionális képviseletük és egy országos.

Norvég Gazdák és Kisbirtokosok Érdekképviselete (Norsk Bonde- og småbrukarlag) / Norwegian Farmers and Smallholders Union (NBS)
www.smabrukarlaget.no
Előadó: Merete Furuberg – ELŐADÁSÁNAK PPT Linkje ITT
7000 tagjuk van (farmerek és erdőgazdálkodók). NGO típusú szerveződésű érdekképviseleti szervezet. Szerintük a kormány nem farmerbarát. 260 helyi szervezettel és 18 megyei szervezettel és Oslo székhellyel működnek.

Norvég Mezőgazdasági Egyesüléssel és a NAC-al közösen tárgyal évente a Norvég Mezőgazdasági Minisztériummal a mezőgazdasági támogatásokról. A felmerülő igényekre a Minisztérium egy hét alatt választ ad, hogy mennyit tudnak a kérésekből megvalósítani, és mikorra.

Bondens Marked (Gazdák piaca)
Előadók: Randi Ledaal Giertsen, – ELŐADÁS PPT-je letölthető ITT. és Rebekka Bond – ELŐADÁSÁNAK PPT-je ITT letölthető.

A Norvég Gazdák piaca (Bondens marked Norge) azon helyi szervezetek esernyőszervezete, melyek gazdapiacokat szerveznek Norvégiában. A Norvég Gazdák piacát 2010-ben hozták létre. Korábban a Norvég Agrárszövetkezetek, a Hanen, az Oikos – Økologisk Norge, a Norvég Gazdák Szövetkezete és a Norvég Gazdák és Kisbirtokosok Érdekképviselete tulajdonában állt.
Megtudhattuk, hogy a helyi élelmiszer kereskedelem drága és rövid ellátási lácok jellemzik. Kezdeményeztek „bevásárló közösséget REKO névvel, melynek kommunikációs felülete egy facebook csoport. www.facebook.com/rekonorge/

Itt a vásárlók és eladók is egymásra találhatnak, a felületen a termékeket megrendelhetik. Alapja az AMAP működés. A megrendelt terméket az esti időszakban, egy meghatározott helyen lehet átvenni, heti vagy havi gyakorisággal, illetve szezonálisan. A rendszer létrejöttét a gazdák kezdeményezték. Finnországban az ilyen értékesítési csatorna 40 millió euró nagyságrendben forgalmaz így termékeket.

A Farmerek piacán 370 farmer van jelen, és évi 72 millió NoK a kereslet. Éves tagdíjuk van. Ők nem hatóság, nem vizsgálják a minőséget. Jellemzőek a piacon a helyi nyers termékek, kisebb volumen, kézműves előállítású termékek.

Zöld gondoskodás szövetkezet – Inn pa Tunet SA

Előadó: Hege Lindstrøm – ELŐADÁSÁNAK PPT Linkje ITT
Házigazda: Ivar Lund (As Farm)

A gazdaság pedagógiai erőforrás, és életiskola. Norvégiában ma már a „Ki az udvarra!” (Inn på tunet) kifejezést használják e tevékenységekre.

A farmok által nyújtott, egyedileg kifejlesztett és minőségbiztosított jóléti szolgáltatásokat jelenti a fogalom kőr. A szolgáltatásoknak erősíteniük kell a megbirkózó képességet, a fejlesztést, emelni a jól-létet. A gazdaságok olyan ingatlanok, melyeket mezőgazdasági, erdészeti vagy kertészeti tevékenységekre használnak. Az ajánlott szolgáltatások a farmhoz, napi életéhez és működéséhez kapcsolódnak. A gazdaságot a jóléti szolgáltatások színtereként hasznosítja. A gazdaságoknak olyan fizikai létesítményeik vannak, amelyek által sokféle tevékenység végezhető, amelyek pozitív ingereket és tapasztalatokat biztosítanak a felhasználók számára.
Az Inn på tunet Norge SA 2015 óta a Norvégia-szerte működő, zöld gondoskodással foglalkozó gazdaságokat képviseli. Céljuk a tagok gazdasági érdekeinek és a tagok közös érdekének képviselete, mint például anyagok fejlesztése, stratégia, számlázási rendszerek és szerződések lebonyolítása a helyi hatóságokkal.

A tagok által nyújtott szolgáltatások az ágazatok széles spektrumát célozzák, többek között az oktatást, az iskola utáni gondozást, a szakképzést, a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz igazított szolgáltatásokat.

A tagok kötelesek követni a “Inn på tunet” nemzeti előírásait.
Megtudhattuk, hogy az As Farmon( Oslo mellett Vennue) a gazda és fia is itt laknak, pedagógusok voltak. Nincsenek háziállatok a farmon. Elsősorban gabona termesztés a mezőgazdasági alaptevékenység. A felvevők a kerületen belül vannak. A szövetkezet tagjai 10 éve.

A farm fő szolgáltatás specifikációja: a drogproblémás felnőttek rehabilitációja. A farmon 9-en (3 nő és 6 férfi) dolgoznak (ellátottak) jelenleg. A foglalkozások 1-4 fős csoportokban történnek hetente 1* 4órában vagy kéthetente. (Szerinte ez nem elég) Az ellátott dolgozók ½-2 évig vannak a farmon. Az ellátottak szállítását ők végzik a saját autójukkal. A munkák amit végeznek:
– facsemete ültetés,
– túraútvonalak felfestése,
– tüzifa kiszállítása a lakosoknak (problémás személyeket a rendőrség követi, hogy ne legyen probléma),
– madáretető készítés
– gépek, eszközök, épületek karbantartása
– takarítás
– kertészkedés
– gyümölcs szedés, lekvár készítés,
– korcsolya pálya locsolás iskolákban,
– stb..

A munkákat dokumentálják, A munkáért az ellátottak nem kapnak fizetést, hisz ez a terápia része. A gazda a szolgáltatásért fizetést kap a megrendelőtől. Lehet megrendelő az oktatás-nevelési intézet, de inkább azt egészségügyi/szociális hivatal, vagy maga az ellátott, illetve annak családja is.

A gazdák megválaszthatják, milyen csoportokra specializálódnak, és azt is megmondhatják, ha egy-egy személyt nem akarnak fogadni.
A drogproblémás csoportok mellet, lehet még pl: idősek nappali ellátását biztosítani (nem felesleges, jobban alszik, emlékezet kiesés sem probléma). Lehet még migráns is, nyelvi tanulás, asszimilálódás a társadalomba. Lehetnek családi napok, iskolai, óvodai foglalkozások.

Van biztosítása a gazdaságnak a dolgozókra.
Ambuláns csapat havi rendszerességgel ellenőrzi a gazdaság szolgáltatásainak eredményét.
A szolgáltatást igénylő a megrendelőn keresztül (intézmény, hivatal…) köt szerződést a gazdasággal (a szövetkezet segítségével). Listát kell kitölteni a szolgáltatási célokról, biztonságosnak és tisztának kell lennie a farmnak. Tagdíj: 3000 No /év. A „fogyasztó” elvárása: könnyű elérhetőség, emberismeret, szakértelem, folyamatosság.

A Szövetkezet ad marketinget is az adminisztratív szolgáltatás mellé, segít az árképzésben, helyettesítéseket megszervezi, hálózati kommunikációt biztosít,

Az ellátott dolgozók által előállított termékek értékesíthetőek, nem kell az ellátottaknak és az előállításnak üzemi előírásoknak megfelelni. A gazda által így kapott bevétel mezőgazdasági bevételnek számít. Sok farmnak ez a legnagyobb bevételi forrása.
A szolgáltatónak a farmon kell élni! – Alapfeltétel.

Norges Vel (Norvég Királyi Fejlesztési Társaság)

Előadó: Jorunn Tonnesen

A Norvég Királyi Fejlesztési Társaság (Selskapet Norges Vel) a természeti erőforrásokra alapozott fenntartható üzleti fejlesztéssel foglalkozik Norvégiában és nemzetközi szinten. A közösségek helyi erőforrások hasznosítására alapozott életképességét kívánják javítani, és biztosítani azt, hogy a létrehozott értékek helyben maradjanak. Munkájuk a mezőgazdaságra, a tenger hasznosítására és megújuló energiákra koncentrál. Az agroturisztikai szervezet neve: HANEN.

TINE
Előadó: Trond Reierstad – Előadásuk letölthető ITT
Johnny Odegard
Eli Reistad

Harald Volden – ELŐADÁSA letölthető ITT

Alapították 1881-ben. TINE SA Norvégia legnagyobb tejtermék gyártója, forgalmazója és exportőre, melynek 11.400 tagja (tulajdonosa) van. A TINE célja az élelmiszertermeléssel kapcsolatos tevékenységek szervezése az együttműködés alapján, azért dolgozik, hogy biztosítsa a tulajdonosok számára, hogy tejtermelésükkel a lehető legjobb pénzügyi eredményt érjék el, emellett pedig a tulajdonosok közös érdekeit is védi. A vezetésben már megvalósult a nők egyenlő részvétele, de a gazdák között még kevesebben vannak. Nagyon odafigyelnek a nemek egyenlőségének lehető legjobb figyelembevételére.

A tejtermelő gazdálkodók, akik beszállítják a tejet, tagok és tulajdonosok is egyben. Valójában a TINE-nek 11.400 tulajdonosa van. A tejtermelő tagok állítják elő a tejet, ők a TINE tulajdonosai. A szövetkezetben a tulajdonosok a nyereségrészesedést az előállított tej forgalmazása révén kapják meg. Minden tagnak van részesedése a TINE-ben. A TINE-ben a tejtermelők hosszú távon stabil eredményei és versenyképessége miatt vesznek részt.

A tejipar számára az első és második világháború közötti időszak nehéz volt. A nyereségesség alacsony volt, a gazdálkodók még a költségeiket is csak nehezen tudták fedezni. A tejgazdaságok pusztító módon versenyeztek egymással. A megoldás az export megszervezése lett. A pénzügyi nehézségek és a termelők marakodása miatt a Norvég Gazda Szakszervezet tervet készített arra, hogy megszervezzék az ország tejtermelőit. Új törvényeket fogadtak el, a versenyzés törvénytelen lett, és a tejtermelési módszerek szakmai színvonala növekedett.

1960-ra már tej túltermelés volt. A termelők hűtőberendezéseket állítottak be, a tejet rendszeresen gyűjtötték. A karton felváltotta az üvegpalackot. az 1960-as és 70-es években a tejgazdaságokat modernizálták és korszerűsítették.

Az 1980-as években a tejszövetkezet megkezdte a felkészülést a jövőre. A Norske Meierier-féle társasági alapszabályzatot megváltoztatták 1984-ben. Korábban minden tejgazdaság önálló jogi személy volt. Ma 18 körzeti cég van. Ezekben 110 termelő egység van.

2004-ben a TINE két divízióra oszlott. A TINE Ravare külön részleggé vált a TINE BA-ban, pénzügyi és adminisztratív részlege elkülönült a TINE Industri-tól. A TINE Ravare-t 2004-ben alapították, hogy a TINE nyersanyagkezelési és feldolgozási tevékenységei mellett önálló adminisztratív és pénzügyi egység legyen.

2010-ben a közgyűlés új csoportstruktúrát fogadott el – egy jogi személy jött létre.

A tejet a szervezet 10000 farmról gyűjti be. A nyers tej piac 95%-a az övék Norvégiában. A tehenek max 3 hónapot vannak kint, ha egyáltalán legelnek.

1437,7 millió liter tehéntej évente,
20,4 millió kecsketej évente.

Van 3 kisker láncuk, és van sajtelosztó hálózatuk. Diplom márkanévvel jégkrémet állítanak elő. Vannak nemzetközi leányvállalataik: Pl. UK….

A TINE része a nemzeti állatnyilvántartó rendszernek.

Minden évben profitot tudnak termelni. A begyűjtött tej minősége adja meg, hogy tej, vaj, vagy sajt… lesz-e belőle. A tej árban van a profit tartalma, de függ a tej ár a minőségtől is. 1 liter tej most 5.5 No korona (50 eurocent) volt. A Kormány állapítja meg az éves egyeztetés mentén.

A tagság nagy többsége kizárólag nyers tej előállító a tagok közül. Ha valaki más irányba is kezd (feldolgozás, egyéb termék…) akkor is BIZTONSÁGI HÁLÓT jelent számukra a TINE jövedelem, és biztos értékesítés.

A 170 részleg, 4 regionális tanács, és éves gyűlés által választott 24 tagú tanács jellemzi a szervezetet. Van 200 tanácsadójuk, (etetés, épület kialakítás…). Most fejlesztenek klímatanácsadó hálózatot, hogy mérjék a gazdaságok környezeti hatását.

A csatlakozáshoz kell minimum 2 tehén, és 3 hónap átállási idő. Oktatáson vesznek részt a leendő tagok. Az állatjóléti előírások betartása a fogyasztók számára is nagyon fontos. A tagok a fejlesztésben érdekeltek, és hosszútávon gondolkodnak.

A politika úgy gondolja túl nagyok.
Sok az import is, a teljes tejpiac és végtermékek 60%-a. A legutóbbi éves jelentésből kiderült, hogy lassult a piac, a forgalom alacsonyabb lett, ennek egyik fő oka, hogy az importhoz képest vesztettek részesedést.

2020 – a költséghatékonysági program céléve, amikorra 40 milliárd euróval kellene csökkenteni a költségeket. Karbonsemlegesen akarnak lenni 2025-re! A környezeti kérdésekből kiindulva, megújuló energia program része a célkitűzésnek.

1 tehénből (biogáz) 3400 km-t lehet megtenni. Ez 4,3 CO2 megtakarítás. A TINA tehenek 8%-val (14000 tehén) az összes autó/kamion üzemanyaga előáll. A tejárakat nem csökkentik a költségcsökkentés okán. Méretüknél fogva a versenyszabályozásra is hatással vannak. A piaci részesedés növeléssel tudják az árakat felhúzni.

A) = maximum célár, felette van az export ár.
B) = célár alatti tejár – tejport készít, sajtot, így a tejárat felhajtja (kevesebb tej lesz a piacon)
C) = cél ár felett van a tejár, – csökkentik az import vámot, hogy lenyomja a tejárat.
D) = import vám

Norvégia zárt piac. A nyereségesség egyik alapköve a magas import vámok alkalmazása, nem jön be az országba az olcsó import termék. A TINE gazdák a kormányzattal való tárgyaláskor azon vannak, hogy az árakat megtarthassák. A kormány pedig több importot, és így gyengébb TINR behatást szeretne. Ez a TINE gazdák létét fenyegeti.

A kormány csak kis többségben tudott megalakulni, így a nézetkülönbözeteket sok esetben az ellenzék segítségével tudják megtartani a gazdák, a kormánypárttal szemben.

Az árbevételük 10%-a Norvégián kívül keletkezik. 10000 tonna sajtot exportálnak. 100000000 liter tej kap exporttámogatást (2025-re vége). Már most folynak a tárgyalások arról, hogy

Írországban fognak termelni akkorra.

Az első szálláshelyünkön, az Olimpiahotelben, a reggeliző KanTIN-t a TINE szponzorálja, látja el tejtermékkel. Már jelen van a gyümölcsjoghurt mellett a Smoothie is. Tradícionális termék Norvégiában a Barna „sajt”, ami egy édeskés, íróból főzött termék.

KUTATÁS – FEJLESZTÉS a TINA-ban.
Norvég vörös tehén fajta 95%-ban van jelen. 8200 kg (hl) / év, 4,25% zsírtartalommal.
Takarmányozás: 57% fűszilázs, 43% conceentrátum. Haza takarmány aránya 82%. Jelentős a szója importjuk.
Saját tanácsadó hálózatuk van (kutatási, üzleti és technológiai területen is). 198000 óra tanácsadás 43%-t fizeti a farmer. 20 óra/farm az átlag. A többi költséget a szövetkezet állja.
Integrált menedzsment rendszert szeretnének. benne a növényi takarmány termékektől az állattartáson át,, a termékekig.
50%-ban már a tagoknál fejőrobotok dolgoznak.

A gazdáknak magas a digitális készségeik, napi szinten használják a legújabb okos eszközöket, és kommunikációt.

MINDEN FARMON, PIACON, BOLTBAN, VENDÉGLÁTÓNÁL,… LEHET BANKKÁRTYÁVAL FIZETNI, VAN INTERNET.
Fogyasztói ternd: az átláthatóság.

METAADAT kutatós és fejlesztési program!
Digitális adatokká alakítja egy szenzor-és IT program a takarmány, az állat (pl súly…), a költségek, a termék… adatait. Ez valósidejű, folyamatos adathalmaz, amelynek mennyisége igen sok, így azt tárolni kell, és elemezni majd a legjobb eredmények érdekében. Ezt IOTA (USA) felhő platform segítségével oldják meg. Közös fejlesztés, az adat az övék és a gazdáké marad. Ez egy Amazon technológia. Az adatokat mesterséges inteligencia elemzi ki. Előrejelzésre, tervezésre használják. Döntéshozási eszköz. Előrejelezhető a termelési volumen, a költség, a gazdasági érték…) AZ ADAT AZ ÚJ ARANY.

LIZA Smabruk www.lizassmabruk.no

Liza Farmja egy tipikus norvég faház, egy (ott) kis gazdasággal. Az alapvető élelmiszert megtermelik, eladni nem adhatja el, de elcseréli a felesleget a szomszédos gazdák olyan termékére ami neki nincs. A farm békés, rendezett. Már a megérkezéskor megcsodálhattunk az bevezető útat szegélyező nyírfa erdejükben (hófödte) a kerítés mentén szalmával kialakított helyen a 4 „marketing” ősi fajta juhot.
A magánházuk előtere üveg/plexi veranda volt a csíranövényeknek. Mi rögtön a főzőkurzusok színhelyére mentünk be, ami egy az istállótól lehatárolt újabb épület több tűzhellyel, edényekkel, eszközökkel, kézmosó, mosogatóval. Középen volt a nagy 10-12 fő részére is kényelmes asztal.

Mindenkinek legelőször fel kellett venni a piros „marketing” kötényt, majd a helyi termékek (kurzus demonstrációs) kóstolója következett. Friss kenyér, lekvár, vak, szörp…

Lenyűgöző volt egy „vak” üvegablak fej magasságban, ahol az infra lámpa alatt a kiscsirkék szaladgáltak. A nagy hátsó ablakon az ól kifutójára, így a tyúkokra, kakasra, pulykára lehetett látni.
Liza barátságosan elmondta, hogy ma kenyeret fogunk sütni, de mivel csak pár óránk van így elkészítette a fontosabb fázisokat. Legelőször a lisztekkel ismertetett meg. Árpa, és különfére búza, különféle szemcsemérettel. Elmondta, hogy ő vadélesztőt használ (kovász). A kelesztés egy este alatt kellene megtörténjen, ezért a bekeverés után azt félretéve megkaptuk az előkelesztett tésztát, amit formázhattunk, majd újabb kelesztés kellett. A kész cipókat kis péklapáton vihettük ki az udvari kemencéhez, ahol a férje sütöttem meg, míg mi a félméteres hóban padokkal körülvett, és állatbőrökkel letakart tábortűzhely körül pihenhettünk. Mindenkinek feltünk az innen jól látható kis melléképület falán a „LIFE IS GOOD” felirat. Elolvastuk és éreztük is ott.

Liza a jövedelmét a kurzusokból szerzi meg. Egész évben vannak kurzusai: pl. Fűszerkert tervezés és gondozás, fűszerek felhasználása; Bio kertművelés; Befőzés- tartósítás; Kenyérsütés; Kolbász vagy sajt készítés…. Nem mezőgazdasági tevékenységként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozik. Olyan kicsi a gazdasága (ott), hogy nem is lehet gazdálkodóként bejelentett.

NORSVIN

Előadó: Torunn Aasmundstad – Előadásuk letölthető ITT
Gustav Grosholt
Wenche Helseth

Az 1958-ban alapított Norsvin tenyésztő társaság, a sertéstenyésztők szövetkezete. A hangsúly a sertésgenetikára irányul.
• Sertéstenyésztés / ipar szerkezete: (1) Nucleus állomány (tiszta fajta, piramis teteje); (2) szaporító (a piramis közepe); (3) vágóállatok / végtermék (piramis alja)
• Célja, hogy biztosítsa a tulajdonosok versenyképességét a legjobb minőségű sertésgenetika elérése és a jó keretfeltételek biztosítása érdekében.
• 1450 tulajdonos (15 megyei szervezet és 43 helyi szervezet)
• A Felügyelő Bizottságnak 7 tagja van (5 a tulajdonosok közül választott, 2 a munkavállalók közül választott, a nemek közötti egyenlőség)
• A Testület választja a vezérigazgatót, aki a Norsvin 70 alkalmazottját foglalkoztatja
• A szövetkezet minden tagjának egy részvénye van, függetlenül a gazdaság méretétől
• A gazdák “tagjai”, de a tagok együttesen tulajdonosok. (vagyis egy tag nem dönthet úgy, hogy készpénzben kiveszi a “részesedését”, hanem inkább csak kollektív értelemben vett tulajdonosok.)
• A tagdíj évente 1000 norvég korona (NOK)
• Ha abbahagyják a sertéstenyésztést, akkor automatikusan elvesztik a tagságot
• A Norsvin nem ad éves osztalékot. A források egésze termékfejlesztésbe kerül vissza.
• 1 kg sertéshús költsége 3,2 euro Norvégiában; 1 euro Brazíliában; 1,5 euro Hollandiában. A sertések árát a Norvég Mezőgazdasági Ügynökséggel konzultálva a Nortura határozza meg
• A behozatali vámtarifák miatt lehetséges, hogy ezen árak ellenére versenyképesek. Csak nagyon kis mennyiséget lehet exportálni. Jelenleg a belföldi sertéshús iránti keresletet kizárólag norvég sertéstenyésztők elégítik ki.
• A cimkézett adót 2016-ban három célra használták: szabályozás (120 millió Kr.), információ (52 millió Kr.), minőség és tenyésztés (70 millió Kr.),
• A Nortura egy termelőszövetkezet, gazdák a tulajdonosai, célja a sertéshús értékesítés. Piaci részesedése 70%.
• A Nortura célja, hogy a lehető legjobb árat kapják mindazok, akik a sertés-értékesítésben / -termelésben vesznek részt
• A Hús és Baromfi Szövetség az iparág magántulajdonban lévő, maradék (független) részét képviseli (a “nagyokat”); piaci részesedése 30%
• A norvég mezőgazdasági megállapodások meghatározzák a célzott eladási árakat, pénzügyi transzfereket és egyéb intézkedéseket a gazdálkodók számára elegendő jövedelem biztosítása érdekében. A sertéshús cél-ára 31,2 NOK / kg (a 2017-es túlkínálat miatt jelenleg 0,6 NOK / kg-mal alacsonyabb a célnál)
• Egy gazdaság évente max. 105 tenyészkocát tarthat, ami évente 2100 végtermék-állatnak (vágóállatnak) felel meg. Ez alacsonyan tartja a gazdaság méretét, és elterjeszti az iparágat az ország egész területén.
• A “vágóállat” termelő gazdálkodók száma 2014 óta kissé csökkent,
• Norvégiában a gazdálkodók földrajzi eloszlása fokozott biológiai biztonságot eredményez – természetes módon csökkenti a betegségek hordozóinak terjedését (pl. nagyon különbözik a sertéstenyésztéstől Hollandiában, ahol sokkal koncentráltabb)
• 1000 tenyésztő termelő évente ~ 47 000 kocát termel
• 1300 vágóállat gyártó évente ~ 1 millió sertést termel
• 1,6 millió sertést vágnak le évente (18 telepen)
• A vágóállat-gyártók a Norsvin tagság legkisebb hányadát alkotják, mert nem annyira érdekeltek a tenyésztésben (nincs közvetlen kifizetésük)
• A gazdálkodók azt kérdezik, miért legyek Norsvin és Nortura és a Norvég Gazda Szakszervezet (NFU) tagja? Úgy érzik, hogy a sertéstenyésztők érdekeit nem kellőképpen képviselik a Mezőgazdasági Szakszervezetek – úgy érzik, hogy többet tesznek a többi ágazatért.
 A takarmányköltség a sertéstenyésztés költségének 80% -a. Ha a NFU magasabb árat biztosít a gabona-termelők számára, ez negatív hatást gyakorol a sertéstenyésztőkre.
• A Norsvin a sertésipar legfőbb hangja, de nem a kormányokkal való közvetlen tárgyalások során, mivel ez a gazda szakszervezeteken keresztül történik
• A Norsvin tulajdonában áll és működtet teherautókat és pótkocsikat a disznók szállításhoz
• A norvégiai húsfogyasztás 39% -a sertéshús
• Norvégiában antibiotikum használata még a betegség kitörése esetén sem engedélyezett, ami azt jelenti, hogy az antibiotikumok használata a malaciparban Norvégiában a legalacsonyabb Európában.
• Biológiai biztonság: az állományokat zárt térben tartják (az éghajlat miatt is); a 35 nukleusz állomány (lásd fent) nagy földrajzi területen oszlik el
• Az összes takarmányt pelletálási eljárással melegítik, 1963 óta
• A Methicillin Rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA) ügy:
• LA-MRSA = állomány törzs; MRSA = emberi törzs, de megtalálható a sertésekben is. Az MRSA-t először 2008-ban észlelték Norvégiában (kisszámú) sertésben; az LA-MRSA-t először 2011-ben (kisszámú) sertésben észlelték Norvégiában
• Felügyelet: 2014 = min. 10 kocával rendelkező összes malac-előállító felügyelete; 2015 = minden min. 100 vágóállatnál többet tartó végtermék előállító; 2016, 2017 = minden olyan sertéstenyésztő, amelynél több mint 10 koca van + minden kocatenyészet + minden tenyészállomány
• A “kocatenyészetek” veszélyt jelentenek a biológiai biztonságra (a Norvégiában a kistermelői rendszer / szerkezet előnyeinek kihasználásához szükséges a kocatenyészet rendszer)
• Az állományok LA-MRSA tesztelését évente végezzük annak biztosítására is, hogy ne kerüljön be az emberi egészségügyi rendszerbe (kórházak stb.). Ha bekerülne, az rendkívül költséges lenne Norvégia számára, veszélyes az emberi életre
• A rendszeres vizsgálatok segítenek elkerülni az antibiotikumok alkalmazását
• A biológiai biztonság magas szintű megelőző intézkedéseket igényel: minden olyan ember, aki kapcsolatban áll az állományokkal, arcmaszkot, eldobható kesztyűt és fejfedőt visel, a gazdaságoknak saját overallja és csizmája van
• Az állományban dolgozó valamennyi személynek új MRSA teszteket kell végeznie, ha kapcsolatba lépett külföldi sertésekkel, vagy kapcsolatba lépett az egészségügyi intézményekkel külföldön vagy hosszabb ideig külföldön tartózkodott
• A gazdaságok látogatóira is alkalmazzák a megelőző intézkedéseket
• Norvégia az egyetlen olyan ország, amely a sertések LA-MRSA tesztelését végzi  nagyon fontos az ipar jó hírnevének szempontjából.
• A fent említett ellenőrzési intézkedéseknek köszönhetően az LA-MRSA előfordulása 2008-as első felfedezése óta is alacsony; 2017-ben új állomány nem fertőződött LA-MRSA-val
• Ez azért jelentős, mivel a többi ország szerint ez nem lehetséges. Norvégiában azért lehetséges, mert kis gazdaságokkal rendelkezik, és ennélfogva lehetősége van megállítani a terjedést
– Pl “A Dániában lévő sertések csaknem 90%-ában van MRSA … Délkelet-és Kelet-Európában még nem is ellenőrzött … A Dél- és Kelet-Európából Norvégiába látogatók között nehéz olyat találni, akik nem az MRSA hordozói”
• Az árkorlát [import] azért működik, mert a norvég emberek úgy gondolják, hogy jobban termelnek, mint mások, és ennek így is kell maradnia
• A farok csonkolás soha nem volt rutin Norvégiában. Nem megengedett (bár továbbra is probléma Norvégiában a farok harapdálás. Ennek okai közé tartozik a stressz, a rossz egészség, rossz szellőzés, rossz élelmiszer)
• Norvégiában rendszeresen közbeszéd tárgya az állatok jóléte a sertéstenyésztésben
• A norvég állatjólléti törvény kimondja, hogy “az állatokat jól kell kezelni és védeni kell a felesleges stressztől és feszültségtől”.
• A fialtató rekeszek legalább 6 m2-esek legyenek
• A norvég tenyésztési program szerkezete: 31 L-vonalú állomány, 8 D-vonalú állomány, 1 Z-vonalú állomány, 1 Hampshire állomány; 52 szaporító állomány (TN70 termelés); 1076 malacgyártó és kombinált malac + végtermék gyártó (vágóállat); 1187 végtermék gyártó.
• A tenyésztési intézkedések között szerepel az (1) Ingris online koca-kezelő rendszer, amelynek használata minden tenyészállomány esetében kötelező (a termelő költségén); (2) kan állomás teszt (a Norsvin költségén); (3) A gazdaságok tesztelése (Norsvin és a gazdálkodók költségén)
• 1995-ben a Norsvin úgy döntött, hogy nemzetközi szintre lép, hogy olyan léptéket képviseljen, ami szükséges ahhoz, hogy megőrizze a tenyésztésbe való tudományos beruházásokhoz szükséges beruházások mértékét.
• 2014-ben Norsvin és Topigs (Hollandia) megállapodást írt alá egy új együttműködő vállalatról (“hogy elérjék a nagy fehér sertést”): ez lett a TopigsNorsvin Holding BV. 66,5% holland és 33,5% norvég tulajdonban áll.
• Jelenleg 54 országban működik világszerte és a világ második legnagyobb sertéstenyésztő vállalata – “ami megmutatja, mennyire sikeres az együttműködés”
• “Mivel a szövetkezeti modell kevésbé összpontosít a rövid távú profitra, ez lehetőséget ad hosszú távú tenyésztési célok elérésére” – ez a skandináv modell – a fenntartható tenyésztés kulcsa
Nagyon fontos a hosszú távú tulajdonjog (például a szarvasmarháknál 40 év kell annyi generációhoz, amennyi után már kijönnek bizonyos tulajdonságok. A sertésekben a kiválasztás eredménye kb. 10 év után jelentkezik)
A tenyésztésnek az a megközelítése, hogy sok éven át nagyon kicsi lépéseket tesz. Jelenleg a Norsvinben kb. 40 különböző tulajdonságra folyik a szelekció.

GENO

A Geno SA a norvég vörös szarvasmarha tenyésztő egyesülete.

A norvég vörös (NRF) olyan tenyésztett fajta, amelyet széles körű tenyésztési célra választottak ki, egyre inkább hangsúlyozva a funkcionális tulajdonságokat, mint az egészség és a termékenység.
• A norvég vörös fajta 1935-ben született több skandináv fajtához tartozó tejfajták keresztezésével, köztük a norvég vörös-fehér, a vörös trondheim-i és a vörös Polled Østland-i.
• Az 1970-es évek közepére Norvégiában domináns fajtává vált, a szarvasmarha-állomány 98%-át alkotja.
• A spermát több mint 30 országba exportálják a keresztezéshez, és nagyon népszerű a Holstein-szarvasmarhákkal való keresztezéshez az amerikai tejiparban.
• A norvég vörös tenyésztő szervezete a Geno Breeding és az A.I. Association [Egyesület] norvég tejtermelők tulajdonában álló szövetkezet.
• A norvég vörös szarvasmarha tartók mind részt vesznek a Norvég Tejelő Állomány Rögzítő Rendszer nevű átfogó nyilvántartó rendszerben.
• A norvég gazdálkodók az elmúlt 50 év során adatokat gyűjtöttek az átfogó nyilvántartási rendszerben. Ez a rendszer összegyűjti az összes tehénre vonatkozó információt.
• Az 1935-ben alapított Norsk Rødt Fe (NRF) 1999-ben Geno-nak nevezte át magát. Azóta a Geno tovább nőtt és kilépett a nemzetközi piacokra. A Geno Global AS-t 2003-ban hozták létre. A Geno csoport vállalatai közé tartozik a Geno Turkey, a Xsires, a SpermVital AS és a Cryogenetics AS. ”
• A GENO szövetkezet 8956 taggal / tulajdonossal rendelkezik. 176 helyi klubba tömörültek (a TINE-vel közösen)  regionális klubok (5 Észak, 9 Közép-Norvégia, 10 Délnyugat, 8 Kelet)  Éves közgyűlés. Az éves közgyűlés választja az Igazgatóságot.
• A GENO kommunikációt és marketinget is végez: Az egyik legfontosabb témája az éghajlatváltozást csökkentő tenyésztés – a legeltetés az állatokat rugalmassá, ellenállóvá és egészségessé teszi. – A logójuk pirosról zöldre változott
• A norvég vörös, mivel egyszerre hús és tejelő szarvasmarha, kevesebb üvegházgázt (metánt) bocsát ki, mint a többi, hús- és tejtermelésű fajta
• A mezőgazdaságnak részt kell vennie az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
• A GENO támogatja az adatgyűjtést, a feldolgozást és a kiterjedt K + F tevékenységet
• A norvég vörös termelőknek nincs olyan vállalatuk, amely a teljes értékláncért felelős, mint a TINE

Fredheim Farm ( #fredheimsgardsutsalg )
A FREDHEIM gazdaság boltja NEM CSAK SAJÁT TERMÉKET árulhat. Nem kell kereskedőnek lennie. A boltban kapható volt pl. biodinamikus liszt, kézműves csokoládé, teák, jégkrémek, sajtok, tej és hústermékek, konyha és lakás kézműves textíliák, lekvárok, szörpök, méz, növényi vagy méz kozmetikumok, tojás, zöldségek…. Tudtunkkal NINCS méret és termék korlátozás az ilyen boltok működtetéséhez. Ennek utána kell nézzünk. Egyik kedvenc „innovatív” termék, amit a boltban, l- borsos áron árultak: vigágszirmok desszert díszítéshez. Az instagram fotók alapján rendezvény és étkezés szolgáltatás helyszíne is a bolt.
A gazdaságában most alakítja ki az újabb fóliáját. Nagyobb mennyiségben termel nagy fejű hideget jól bíró helyi fajta SÁRGA hagymát. Illetve termelnek még káposztát és tartanak baromfit Norvégia keskeny, de hosszú, a káposzta jól bírja. a hideget és a hosszú szállítást.

Atlungstad-i szeszfőzde múzeum
Hamar mellett (Atlungstad) található a Szeszfőzde múzeum. A híres termékük neve, amit burgonyából főznek: AQUAVIT – kéretik megtanulni a nevét! Nagyon finom, gyógy- és fűszernövényekkel ízesített szesz. Kedvencem a múzeumban: illatszekrény. NYOMD meg a gombot az adott növény felett, és SZAGOLD milyen gyógy- és fűszernövények vannak az AQUAVIT-ben.
A múzeumot a helyiek adományaiból majd a Király hozzájárulásából és rengeteg önkéntes munkával állították helyre, mely munka még most is tart. A tárlatvezetés is a helyi Nyugdíjas férfi klub önkéntes munkájával van megoldva. A tárlatvezetés végén kóstolóra is van mód befizetni.

A tanulmányutakat az Európai Bizottság által finanszírozott projekt keretében valósulnak meg, melynek elnevezése: “Szervezetek és hálózatok magasabb szintű együttműködésének szervezése az európai mezőgazdasági szektorban” (Bringing Organisations & Network Development to higher levels in the farming sector in Europe – BOND).

Az EU Horizont 2020 keretprogramjának részeként támogatott projekt célja, hogy erős hálózati együttműködéseket hozzon létre a termelők és földkezelők között, valamint erős és jelentőségteljes kapcsolatokat alakítson ki a politikai döntéshozókkal helyi, nemzeti és uniós szinten.