Mi a helyzet nálunk? – Nagyszékely

A legutóbbi katalizátor találkozónkon felmerült egy ötlet, hogy jó lenne ha egy kicsit többet és gyakrabban hallanánk egymásról. Ennek jegyében, rövid bejelentkezéseket olvashattok arról, mi is történik éppen. Most Etelka mesélt nekünk Nagyszékelyről. 

A történet mesélését kezdhetnénk azzal, hogy tavasszal egy új taggal bővült a közösség, ugyanis Gáborékhoz egy kisbaba érkezett. Ez természetesen kicsit átalakította a velük az együttműködést, a közösség komatálazással támogatta a friss szülőket.

De más irányból is bővül a közösség, most is van egy próbálkozó új család, és Etelkáékhoz is érkezik majd egy önkéntes.

Együttműködés

Mint biztos sokan tudjátok, a közösség egyébként is átalakulóban van. A régi KÖRTÉ-hez hasonlóan most is különböző témák mentén próbálnak együttműködni, azokat átbeszélni és gyakorlatban is támogatni egymást.

Jó példa az együttműködésre egy közös állattartó kezdeményezés. Az egyik család, akinek van egy tehene, el szeretett volna menni pár napra, és szükségük volt valakire, aki gondozza. A másik család így segít és meg tudja tanulni a gondozást. Ha pedig kisboci születik, már nekik is lehet saját állatuk. Ez egy  „közös tehén, aminek nem lesz túros a háta”.

Másik témájuk pedig az építkezés kérdése, például van most egy család, akik teljesen nulláról kezdenek építkezni. Az együttműködés attól függően alakul, ki milyen fázisban tart éppen: aki tud, segít annak, akinek éppen kell.

A „szokásos” dolgok pedig továbbra is jól működnek, mint a közös beszerzés, például az állati takarmányhoz is így jutnak hozzá a családok.

A falu szintjén

Ami most érdekes, hogy tavaly elindult egy együttműködés az önkormányzattal a falu komposztálásának kérdésében. Több család is van, aki szívesen összegyűjtené, de nagyon nehéz lenne megszervezni, hogy ki mikor éppen hova menjen, ezért célszerű lenne egy központi lerakó, ahol egy valaki tudna felügyelni és kezelni. Ez a téma kicsit megakadt akkor, mert nem sikerült helyet találni, és olyat, aki felügyelni tudná a folyamatot. Most azonban újraindulhat a folyamat, mert van egy terület, ami ideális lenne a célra, a családok pedig, akiknek szüksége lenne a komposztra cserébe megoldanák a kezelést.

Most egy alulról jövő kezdeményezés keretében több egyesület, gazdálkodó és magánember azon dolgozik, hogy 7 falut regionális együttműködés keretében Natúrparkká nyilvánítsanak – így ugyan alacsony szinten, de védettséget élvezne a terület. Ez nagyon jól összekapcsolódhatna a hagyományos dolgokkal és családi gazdálkodással, a természet és környezetvédelem mellett a vegyszermentes gazdálkodást és a közösségeket is támogatná.

A kert

Ez most a történetünk szomorú része. Augusztusban gyönyörű volt a kert, tele volt paprikával, padlizsánnal, előbb értek, mint a paradicsom. De jött egy óriási vihar, 110 mm és mellé egy órán át esett a jég. Ez elsősorban a megőrző kertet érintette, ez egy kicsit lejjebb van a völgyben, a gyümölcsös felett gyorsabban elvonult. Gyakorlatilag minden eltűnt, ami volt. Az alma 90 százaléka a fa alatt hevert és a fák ágait is megtépte a jég. A paradicsomnak és a paprikának csak a szára maradt.

Az eset megmutatta, hogy a szomorúság hogyan hozza össze az embereket. Az évelők azóta szépen visszanőttek, a tök begyógyult, a gyógynövények is újra hajtottak. Most egy hosszú, meleg őszben reménykednek, mert újra van sok paradicsom és paprika, már csak egy kis idő kell nekik, és beérnek.

Ami viszont jó hír, hogy a tavalyi gyümölcsész program keretében áttelepített gyümölcsös a gondos kezeknek és folyamatos kezelésnek hála megindult, és a vízmegtartó árkok is nagyon jól működnek.

Permakultúra

Szentes után most Nagyszékelybe is megérkezett a hétvégi permakultúra tanfolyam, így Etelka már nem csak képzőként, de házigazdaként is tapasztalatokat szerezhetett. A képzők és résztvevők is lelkesek, hogy kipróbálhatták ezt az új formát. Sok olyan dolog jött elő, amiről alapból nem beszéltek volna, képzők nagyon figyeltek a visszajelzésekre, és Etelka elmondása szerint a Képzők képzése nagy segítséget adott.

A képzés a közösségek közötti együttműködést is előremozdítani látszik. Elsődlegesen a nyimi közösséggel, akikkel a tapasztalatcsere a hasonló talajadottságok miatt különösen hasznos lehet. De a többi résztvevővel is jó kapcsolat indult el, kiderült, hogy sokan nagyon közel is laknak egymáshoz, így egy jó kis tolnai -baranyai szerveződés kezdett alakulni.

És ami még jön…

Az ősz kérdései a gyümölcsös közösségi működésének kialakítása lesz, mellette pedig tervben van egy közösségi fóliai is – ez egy klassz közösségi tervezési folyamat lesz. Egy közösségen belüli dobozrendszer kialakításra is felmerültek az igények.

Ami még felkeltheti az érdeklődéseteket, hogy lesznek ismét lesznek kisközösségi csereberére fák.

Amit még elmondhatunk Nagyszékelyről: nyáron mindenki rohangál a kertje meg a háza után, úgyhogy már mind várják a telet.

 

Földesi – Nagy Anita
A szerző a Védegylet önkéntese

A cikk az Átalakuló Közösségek honlapján is megjelent.
http://kozossegek.atalakulo.hu/mi-helyzet-nalunk-nagyszekely

fair trade, közösség, élelmiszerönrendelkezés, helyi ügyek