Az oszkói Hegypásztor Kör

Tanulmányutak programsorozatunk keretében augusztus 24 és 28  között a Gyüttment fesztiválon jártunk, ahol rengeteg izgalmas előadás és műhelymunka került terítékre, köztük például a Védegylet, a Kislépték és sz Élő Tisza együttműködésében több program is az élelmiszerönrendelkezés témájában.

Az egyik résztvevőnk, Rendes Niki összefoglalóját olvashatjáttok – az idei házigazda Hegypásztor Kör ügyvezetőjével – Németh-Kurimai Hajnalkával ​készített interjújáról.

Az Élhető Vidéket, Jóllakott Várost tanulmányútnak köszönhetően Oszkón jártam, a Gyüttment fesztiválon, ahol az idei házigazda Hegypásztor Kör ügyvezetőjével, Németh-Kurimai Hajnalkával beszélgettem.

A négy napos fesztivál utolsó napján, illetve az azt megelőző Földtől Falig elnevezésű 5 napos vályog workshop önkénteseként, volt lehetőségem a környékkel, helyiekkel és a szőlőheggyel megismerkedni.  A gyönyörű táj, a környező erdő, a gyümölcsösök, tanösvények,  hagyományos zsúp tetős vályog épületek teljesen elvarázsoltak. Nagyon ritka, hogy egy vidéki, Budapesttől  távoli szervezet ilyen hiteles, sokszínű programmal rendelkezzen és évtiezedeken át aktív maradjon, időről időre megújuljon. Ehhez képest, Hajnalka nagyon szerényen mesélt elért eredményeikről, pedig bőven volt miről..

Az egyesületet 1985-ben helyi fiatalok alapították azzal a céllal, hogy a térségre jellemző és az oszkói  szőlőhegyen még fellelhető boronafalú, zsúpfedeles présházakat megmentsék, a népi értékeket és hagyományokat megőrizzék.  A Vasi-Hegyhát lankái között 23 települése, húzódik meg, melyek közül 19-nek van szőlőhegye. Ezek közül az egyik az oszkói szőlőhegy, ahol a Hegypásztor Kör területe található. Ma már mintegy két és fél hektáros területtel redelkeznek.

Első kédrésemmel azt szerettem volna megtudni mire a legbüszkébbek ma.

A hegyháton, illetve az ország más részein is jellemő folyamat, hogy a szőlőhegyek pusztulásnak indulnak, a gazdák elhagyják a területeiket. Ebben sikerült a Hegypásztor Körnek egy fordulatot elérnie. A területet közösen megtisztították, a szőlőt megtartották, máig vannak a hagyományos tőkés rendszerrel művel szőleik.

A szőlő mellett sok más gyümölcsfa újra terem a szőlőhegyen, ugyanis 2010-ben csatlakoztak a Tündérkert mozgalomhoz. Minden Oszkóban vagy a Hegypásztor Körhöz kötődő családokban született gyermeknek – ő lesz a fa gondnoka – egy, a szőlőhegyi birtokon őshonos, ma már kiveszőfélben lévő gyümölcsfát ültetnek a szülők. Ez a hagyomány igazi közösségi programmá nőtte ki magát, évente márciusban, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának környékén összegyűlnek a “Fagondnokok” és családjaik. Ilyenkor ültetik az újak a fákat, a már meglévőket pedig közösen gondozzák, kigazolnak, metszenek. Hajnalka kiemelte, hogy e programnak köszönhetően az emberek kötődése erősödött, valamint járulékos tudásra tettek szert, hiszen korábban már gyümölcsfát sem tudtak metszeni vagy éppen beoltani.

A szőlőhegyen a Tündérkert programnak köszönhetően ma már olyan őshonos fajtákkal találkozhatunk, mint a mosolygós batul alma, a pünkösd királya, a csörgő alma, a zabérő körte, vadkörte, ropogós cseresznye és a cigánymeggy. Februárban szokott a Hegypásztor kör oltóvessző gyűjtést is szervezni, majd ezeket lehet oltani március végén. Hajnalka fontosnak tarja az ilyen és ehhez hasonló apró dolgokat, melyekkel amúgy már elvesző tudásra lehet szert tenni.

A tudásmegőrzéshez hozzátartozik az is, hogy 2007-ben megalapult a Hegyháti Borbarát Kör, melynek célja az volt, hogy a hegyháti szőlősgazdák összefogásban fejlesszék tudásukat szőlőgondozás, borkészítés terén. Ennek eredményeként ma már jóval minőségibb borok készülnek, az egyik olaszfai gazda például sorra hozza el a balatoni és kőszegi borversenyek díjait.

Kíváncsi voltam, hogy ennek a sokféle gyümölcsnek és bornak mi lesz a sorsa, hogyan hasznosítják.

Hajnalka válaszából kiderült, hogy a termés nagy része a közösségen belül elfogy. Ami viszont a legérdekesebb volt, hogy a kevesebb, mint 700 főt számláló Oszkó saját gyümölcslé feldolgozóval rendelkezik. Így a friss gyümölcsökből helyben gyümölcslé készül, illetve aszalóval és lekvárfőző üsttel is rendelkeznek, így a termést helyben fel tudják dolgozni. E helyi termékeknek a nagyrésze el is fogy a lakosság körében, a maradékot pedig az ide látogató csoportok tudják mekóstolni, megvásárolni. A léfeldolgozó a régi iskola épületében kapott helyet, így az legalább hasznosítva van.

A közösség redelkezik még egy kézi malommal is, mellyel a zsúptető karbantartásához termesztett rozs “melléktermékét” hasznosítják. A zsúphoz a rozst kézzel csépelik, majd az így kinyert szemeket őrölik, mindenzt az érdeklődők számára is nyitott foglalkozások során. Liszt és rozs liszt keverékéből pedig készülhet a finom kenyér és langalló. A rosz lisszttel sokat kisírleteztek, süteményekben is sikeresen használja a helyi cukrászműhely.

A Gyüttment fesztivál alatt nagyon finom, minden nap friss, vegán süteményeket lehetett kapni, melyek szintén itt készültek. Hajnalkától megtudtam, hogy az oszkói cukrászműhely a léfeldolgozó szomszédságában, a régi iskolában üzemel. A cukrászatot Pannon Helyi Termék Nonprofit kft. üzemelteti,  korában a Hegypásztor Kör volt a menedzsment szervezete, azóta viszont már kinőtte magát önálló szervezetté, de a tulajdonosok között jelen van taguk.

Nagyon jó volt belelátni, ennek a több mint harminc éve, egy baráti társaságból megalapult rendkívül hiteles szervezetnek a mindennapjaiba. Bárkinek teljes szívvel ajánlom, hogy látogasson el az oszkói szőlőhegyre, járja be a tanösvényeket, a kneip gyógynövény labirintust, vizes játszóteret, vegyen részt hagyományörző foglalkozákon, erdei iskola programon, gyönyörködjön a tájban és kóstolja meg a helyi különlegességeket. A Hegyipásztor Kör egész évben várja a látogatókat, iskolás csoportokat, családokat, kirándulni, tanulni vágyókat. Érdemes a honlapjukon nézelődni.

Rendes Niki
A Tanulmányutak programsorozat egyik résztvevője 

A cikk az Átalakuló Közösségek honlapján is megjelent.
http://kozossegek.atalakulo.hu/az-oszkoi-hegypasztor-kor

fair trade, közösség, élelmiszerönrendelkezés, helyi ügyek