Jókai tér – közösségi tervezés – Budapest

Egy „nem-kőszívű” tervezési folyamat a Terézvárosban – avagy zölden újulhat meg a Jókai tér

2017. december 4-én került sor az első, nagyobb szabású lakossági fórumra a hangulatos kis terézvárosi tér átépítéséről, melyet igen hamar, 2018. január 29-én újabb fórum követett – ismét az alpolgármesterek és a kerület főépítészének részvételével. Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy az első terveket érintő jelentősebb számú kritikus lakossági észrevétel miatt bizonytalan volt, hogy a tervek végleges változata végül is találkozik-e majd a lakosok szimpátiájával. Az első fórum végén, több kérdésben tartott szavazás csak tovább növelte a feszült várakozást…

Rövid bevezető után sor is került az átdolgozott tervek ismertetésére, amely, mint kiderült, számos pozitív meglepetést tartogatott a teremben ülők számára. A Lépték-Terv tervezőiroda és a kerületvezetés kompromisszumkészsége szinte minden, korábban vitatott kérdésben megmutatkozott, noha több össz-városi jellegű problémával is szembe kellett nézni, melyek megoldása nem tűnt egyszerűnek.

Tekintsük át a felmerült kérdéseket még egyszer.

A legfontosabb kérdésnek a parkolás bizonyult. A zöldfelület a tér Jókai utca felőli oldalán növekedni fog, ez a parkolóhelyek számának csökkenésével jár együtt, ami nem aratott osztatlan lelkesedést a lakók között. A parkolási helyzetet rontja a Mozsár utca megnövekedett forgalma, amely a Nagymező utca egy szakaszának korábban bevezetett forgalomkorlátozásával függ össze. E kérdés rendezésének elmaradása továbbra is nagy terhet fog jelenteni a Jókai térnél lakók számára, hiszen a forgalom sokszor teljesen beáll az ide kényszerpályán behajtó autók miatt, így a helyben lakók számára parkolóhely-keresés is szinte lehetetlenné válik, elhúzódik. A megoldást – mint kérésként ismét elhangzott – a lakosok (vagy egy adott épület több gépjárműve) számára biztosított, egyéni parkolóhelyek jelenthetnék, melyekre vonatkozóan bajorországi példákat is hallhattunk. A hivatalos ellenérvek szerint azonban erre a magyar jog nemigen ad lehetőséget. Így marad a remény, hogy a helyiek mégis találni fognak parkolóhelyet, egyúttal korlátozzák is a behajtást valamilyen módon – ebből a megfontolásból az Andrássy út felől egy „behajtani tilos – kivéve célforgalom” táblát fognak kihelyezni. Hogy ez mennyire bizonyul hatékony megoldásnak, az csak a gyakorlatban derülhet ki, de mindenképpen előrelépést jelenthet a nem-helyiek által igénybe vett parkolóhelyek tervezett korlátozásában. A parkolóhelyeknek a Kiadó vendéglátóhely oldalán történő megritkítása a remények szerint ugyancsak ehhez járulhat hozzá.

Természetesen ez esetben össz-budapesti közlekedési problémák is felvetődtek, mint pl. a kisföldalatti nem igazán versenyképesen megközelíthető végállomásai, valamint az 5-ös metró mint hiányzó városszerkezeti elem kapcsán, amely az Oktogont is érintené.

Jókai tér – forrás: http://zoldkalauz.hu

A komolyabb nyitott kérdések „ezüstérmese” a tervezett színpad volt, amely végül a tervek finomítása során olvasósarokká szelídült. Így megvalósulhat a szándék a tér irodalmi jellegű arculatának erősítésére, ugyanakkor elkerülhetők a nagyobb rendezvények okozta zaj-, és a lakosságot zavaró egyéb hatások is. Az ígéretek szerint havonta csupán egy-két alkalommal kerülne sor felolvasóestre, rendezvényre, arra is csak egy-két órás időtartamban. Az olvasósarok szegélyeként szánt sövényfal méretei is lecsökkentek (6×5 méteresre), és előnevelt, nagyméretű sövény-növények telepítésével a sövényfal kialakításának ideje is lerövidül – így az rövid időn belül a felújított park esztétikus elemévé válhat.

Bronzérmesként említhetjük az illemhely/toalett kérdéskörét, amelynek az előző egyeztetési fordulóban történt szkeptikus fogadtatásához képest jogosabb problémának bizonyult; a rendezvények és a számos turista, járókelő jelenléte valóban indokolják egy ilyen létesítmény létét a közelben – ami azonban, mint kiderült, nem helyezhető el az Oktogonon, annak korábbi helyén. Így megoldásként – ha valamelyik környező épülettel nem sikerül megegyezni – egy „sablon”, de viszonylag esztétikus kialakítású illemhely helyezhető el a téren – ennek helyét a közművek jelölik ki. Kibontakozott egy kisebb vita is arról, hogy a létesítmény takarítása hogyan oldható meg (megoldható-e egyáltalán), de személyzet biztosításával, egy egyébként is kialakítandó, kisebb fenntartási épülettel mint szükséges feltétellel együtt folyamatosan megfelelő állapotban lenne tartható. Fontos lenne, hogy az átépítés e lényeges eleme megvalósuljon és kedvezően változzanak a térre jelenleg jellemző állapotok.

A zöldfelület vonatkozásában a terv óriási pozitívuma, hogy a meglévő, érdekes cserjefoltokat nagyrészt érintetlenül hagyja, a burkolatokkal lekövetve a park jelenlegi struktúráját. Fák kivágására sem kerül sor, de három kisebb-közepes fát átültetnek a téren belül, amelyek jelenleg pontosan az áttekinthetőség szempontjából fontos hosszirányú tengelyben állnak. Természetesen kulcsfontosságú lesz – a jó tervek mellett – a kivitelezés megfelelő minősége is, amely megkíméli a növényállományt az építkezés során, és a fák áttelepítését is a megfelelő időben, a megfelelő gondossággal és technikával végzik el.

A kivitelezés várhatóan 2018 második felében kezdődhet el.

A tér nagy nyárfái is megmaradnak, de mivel idővel cserére fognak szorulni, közéjük fiatal fákat ültetnek. Ezek megfelelő növekedéséhez azonban szükséges lesz biztosítani a nagyobb fák lombkoronájának kisebb mértékű, rendszeresebb metszését, hogy az új fák elég fényt kaphassanak.

Bár az előző lakossági fórum résztvevőinek tetszését nem nyerte el a parkba tervezett vízfelület – elsősorban az esetlegesen zajos vízforgató, gépészeti berendezések miatt -, ez mégis megvalósul, igaz, kisebb alapterületen, kissé periférikusabb elhelyezkedésben, és zajt okozó gépészeti berendezések nélkül, nyugodt víztükörrel. Ezzel, valamint a medence aljába vésett szövegrészletekkel ez a parkelem is megfelelően illeszkedhet mind a környezetébe, mind a lakók elvárásaihoz – hozzájárulva ugyanakkor a park továbbra is megmaradó, meghitt légköréhez.

A Jókai-szobor a parkhoz hasonlóan szintén el lesz kerítve, mégis biztosítva a mellette történő átjárást a parkba a Jókai utca felőli oldalon.

A Jókai-szobor – forrás: budapestcity.org

Miután az ott élők részéről hangsúlyosabban felmerült az igény játszószerek elhelyezésére (és hogy ők ezt nem tartják potenciális zajforrásnak), a terv véglegesítése során lehetőség adódott négy játszóhely kialakítására is – ezek nagyrészt a talajszintből nem, vagy csak csekélyen kiemelkedő eszközök lesznek, mint pl. mini-trambulin más kisebb játékok. Így erre a vitás kérdésre is sikerült olyan megoldást találni, amely mindkét félnek megfelelő; a játékra is lehetőség nyílik a téren, és a park, a tér arculata sem sérül emiatt.

A forgalmi problémák mellett egyedüli, részben nyitott kérdésként csupán a kitelepülések maradtak meg; a ’Kiadó’ oldalán a járdák valamivel szélesebbek lesznek – bár a tervezők igyekeztek ezt a változást is minimalizálni. Ennek eredményeként remélhető, hogy az új járdaszélesség nem csábítja majd túlzott kitelepülésre a vendéglátóhelyeket – ebben természetesen továbbra is az egyes kitelepülések kerületi engedélyezési folyamata mondja ki a végső szót. Csak bízni tudunk abban, hogy ez később nem válik konfliktusforrássá a helyi szereplők között, és nem rontja el a téren kibontakozott, kedvező kompromisszumos összhangot a lakosság és a kerületvezetés által megfogalmazott szempontok, igények között.

Az útpálya a tér egészén kiemelésre kerül, ezzel is ösztönözve az autósokat a lassításara és javítva a tér összképének egységes voltát.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a lezajlott egyeztetési folyamat igazán szép és kedvező eredménnyel zárult, még ha nem is sikerült mindenki számára a leginkább kívánt megoldást megtalálni minden egyes problémára. Mégis, ennél jobban bajosan lehetett volna megoldani ennyi, összezsúfolódott problémát egy ilyen kis területen, ahol ennyi kihívás találkozik egymással. Látható az is, a kissé „félt” és még polgárjogot még nem igazán nyert közösségi tervezés, vagy annak akár gyorsított, mégis nyitottsággal társuló formája kedvező eredményt hozhat, amely révén olyan parkok, közterületek, használati megoldások körvonalazódhatnak, amelyek hosszú távon tesznek élhetővé egy parkot, közteret.

Ugyanakkor a később, esetlegesen felmerülő gyakorlati problémák megoldásakor is nyitottnak kell maradniuk a városvezetés és a lakosság közötti párbeszéd csatornáinak.

A Városjáró blognak a fórumról készített összefoglalóját itt olvashatják.

Visnyovszki András

Rögös úton a közösségi tervezés felé

A zöldfelület-felújítások közelmúltbeli tervezési folyamatai tekintetében több örvendetes fejleményről is beszámolhatunk Budapest vonatkozásában; egyrészt egyre magasabb színvonalú kerttervek készülnek, melyek komplexen közelítik meg egy-egy közterület megújítását és arra esztétikai és (jó esetben) ökológiai szempontból is kedvező válaszokat adnak. Más tekintetben – részben a komplex problémakezeléssel összefüggésben – egyre több esetben szánják rá magukat a döntéshozók a közösségi tervezés alkalmazására, melyre jó példa Óbuda-Békásmegyer. A kerületi Városfejlesztő Nonprofit Kft. már nagy gyakorlatra tett szert e módszer alkalmazásában, amit az utóbbi időben történt, számos közparkot érintő felújítás és annak megtervezése is mutat. http://obvf.hu/category/kozossegi-tervezes/

Ugyanakkor továbbra is találkozhatunk ezzel szöges ellentétben álló jelenségekkel, ahol a beruházói/döntéshozói szándék épp a közösségi tervezés filozófiája ellenében nyilvánul meg. Különösen aggasztó, hogy ez a hozzáállás épp a (mind városképi jelentőségükben, mind a ráfordított források tekintetében) valóban jelentős projekteknél érhető tetten, mint amilyen a Városliget vagy épp a Római-part „megújítása”. A Városliget esetében teljesen megváltoztatták a jogszabályi környezetet, hogy a zöldfelületet önkényes és egyedi szempontok szerint szabhassák újra, szembemenve egyúttal a városlakók általános akaratával. A Római-partnál is megjelenik a jogszabályok kreatív értelmezése és átalakítása, de ez esetben még az árvízvédelmi jellegű szabályozások és azok kreatív beruházói értelmezése (pl. hullámtér és fővédvonal fogalmai, haváriahelyzetek kezelése) is megnehezítik a tisztánlátásunkat. Ilyen körülmények között szinte elképzelhetetlen, hogy a közösségi tervezés szempontjai megjelenhessenek a tervezés során. Mégis elmondható, hogy a döntéshozók az elhúzódó előkészítési folyamatok során kénytelenek valamilyen mértékig alkalmazkodni a közvélemény, a civil- és szakmai szervezetek nyomásának, és a beruházások egyes elemeit folyamatosan módosítaniuk kell, amely a projektek terezett végső képére is némi hatással van. Mindig kiderül, hogy a civilek által felvetett előzetes problémák (pl. a városligeti talajvíz-kérdések, a Közlekedési Múzeum mint olyan „értelme” a Ligetben, valamint a római-parti gát stabilitásával – és ugyancsak felszín alatti vizekkel – kapcsolatos aggodalmak) igaznak bizonyulnak és ezek az előre jelzett vélemények előbb-utóbb megjelennek a beruházók által készített szakmai előkészítő anyagokban is.

Így felvethető, hogy tulajdonképpen értelmesebb lenne közösségi tervezési alapokra helyezni a nagy projekteket is, már amennyiben a valós urbanisztikai igények és a költséghatékonyság lennének az elsődleges szempontok – a feltételek módra itt különös hangsúly kerül.

fotó: Maradjanak a FÁK a Rómain

Ezzel együtt sajnálatos, hogy a kerületi mikro-fejlesztések közösségi alapú terveztetésében élen járó polgármester, Bús Balázs is mereven elzárkózik a Római-part közösségi tervezési folyamatának szorgalmazása elől, a partért aggódókkal szemben pedig kevéssé barátságos hangot üt meg.

A Flórián tér mint pozitív példa

Óbuda-Békásmegyer egyik sikeres közösségi tervezési programja a fővárossal közösen megújítandó Flórián teret érinti.  A Lukácsházi Gergely koordinálásában és a parkmegújítást tervező Garten Stúdió közreműködésével végigvezetett folyamat meghatározott módszertan szerint zajlott le. Két körben mintegy 2000 visszaküldött kérdőív feldolgozása képezte a tervezési folyamat alapját, melyet helyszíni kitelepülésekkel, valamint erre a célra élesített honlap és Facebook-oldal alkalmazásával tettek teljessé. Kiemelt figyelmet és szerepet kaptak a kisgyerekes szülők valamint a kutyások, akik – a többi résztvevőhöz hasonlóan – az alapvető tervezési elvek szintjén is lehetőséget kaptak a véleménynyilvánításra, valamint a tényleges elhelyezésre is hatással voltak (terepasztal segítségével), így a tervezés egésze során valódi résztvevőnek érezhették magukat.

forrás: http://florianter.blog.hu/

Külön kihívást jelentett a római kori romok kezelése, így komoly szerep jutott a folyamatban az Aquincumi Múzeum régészeti főigazgatójának, Láng Orsolyának is. Az egyeztetések eredményként kialakult terv bárki által megtekinthető az említett oldalakon. Az ültetendő fák darabszámát valószínűleg korlátozta a romok elhelyezkedése, összességében így is jelentős javulás várható a tér használatában és kedveltségében. Már csak a frissen ültetett fák motoros fűkaszáktól való megóvásáért kell szorítanunk, ami a korábban ültetett fák végzetét is jelentette – Óbuda több más közteréhez hasonlatosan.

Jókai tér – …és mégis mozog?

Eleinte reménytelen ügynek tűnt a környékbeli lakók bevonása a Jókai tér tervezett átépítési folyamatába. 2014-ben vetődött fel először a tér megújítása, ugyancsak közös kerületi-fővárosi fejlesztésként, akkor még a zöldfelület drasztikus átszabásával számolva. Ez a veszély különösen érzékenyen érintette a környéken lakókat és a kicsi, de a város szövetét tekintve fontos helyen lévő teret használókat. A japánkertet imitáló hangulatos tér valódi oázisként ékelődik be az egyre inkább „Bulinegyednek” nevezhető pesti belső területek szövetébe. A tervezési folyamat immár magasabb szintű kezelése során – melyet a volt Moszkva tér új zöldfelületét tervező Lépték-Terv Tájépítész Iroda jegyez – már jóval kíméletesebben viszonyultak a meglévő, kedvelt zöldfelületekhez; a burkolati határokat lehetőség szerint minél inkább a meglévő cserjecsoportokhoz és –egyedekhez, fákhoz igazították.

A 2017. december 4-én megtartott lakossági fórumon Simonffy Márta és Dr. Bandula Csaba terézvárosi alpolgármesterek, valamint Matus István főépítész és a tervezők tájékoztatói révén a megjelent érdeklődők részletesebben betekintést nyerhettek a készülő tervekbe. Az újabb változat szerint a tér kedvelt nyárfái megmaradnak, bár hosszabb távon várhatóan szükséges kiváltásuk előkészítéseként újabb fákat is telepítenek a szomszédságukba. A tervezéshez 3 db, téren lévő fát át kell ültetni, ezek helyét még keresik a tervezők. Fontos, belső-budapesti probléma a parkolás kérdése, ezért itt a zöldfelületnek a parkolóhelyek rovására történő bővítése sem aratott osztatlan sikert a lakók körében. Ez a konfliktus még nem dőlt el a tervekben, később dönthetnek majd arról, valóban megszüntessék-e a szóban forgó, Jókai utcai halszálkás parkolóhelyeket. A lakók felvetették a nyugat-európai példát, miszerint a parkolási helyigény problémáját nagyrészt megoldaná, ha a parkolást csak a kerületi lakók számára tennék lehetővé (néhány helyet fenntartva egyéb, szükséges parkolási igényeknek), ez a javaslat azonban egyelőre határozott elutasításban részesült az alpolgármester úr részéről. Félő azonban, hogy ennek a problémának a nem megfelelő kezelése az egész tér felújítását, jobbító célú átalakítását részben zárójelbe is teheti.

fotó: Védegylet

Hasonlóan aggályos a teret körülvevő járdák átalakítása; ezek a jelenlegiekhez képest szélesebbek lesznek, így alkalmassá válhatnak a vendéglátóegységek teraszainak fogadására – tovább erősítve a bulinegyed naponta megélt valóságát -, ami a lakók heves ellenkezésével találkozna. Igaz, a döntéshozók egyelőre maximálisan elhárították a kitelepülés lehetőségét, mégis, ha a járda már átalakult, nehéz lesz megakadályozni a következő, törvényszerű lépést. Kérdés itt is, kinek az érdekei a fontosabbak, hiszen a vendéglátó-egységek igénye is indokolt lehet. Sajnos a Jókai tér akusztikája a legkisebb zajt is nagyban felerősíti, így talán ebben a kérdésben is tekintettel kellene lenni a lakók érzékenységére.

A térre tervezett színpad ügye is ugyanezt a konfliktust képezi le; aggályos, hogy a hétvégenként megtartandó, kihangosított programok egyre több lakó számára az „utolsó cseppet” jelentik majd a pohárban ahhoz, hogy a pihenés végképp lehetetlenné váljon számukra, és így adott esetben az elköltözést válasszák. Ebben a 8 méter magasra tervezett gyertyánsövény sem akadályozná meg őket, melyet alpolgármester asszony külföldi példákra hivatkozva vonna a színpad köré – elsősorban a Kolibri Színház felőli oldalon. Mire a fák elérnék 8 méteres magasságukat, eltelne néhány évtized, nem beszélve az extrém magasban folytatott sövénynyírás fenntartási költségeiről.

A téren megújul a Jókai-szobor is, mely visszakapja régi mellékalakjait. Többen felvetették a korábbi játszótér visszahelyezését is a térre, melyet azonban a kerületvezetés nem támogat. A közösségi tervezés azonban alkalmas lenne arra, hogy az ezzel kapcsolatos, környéken felmerülő igényeket felmérjék, amire sajnos nem kerül sor. A esemény-meghívó egyébként is csak a közvetlenül érintett lakóknak szólt, a két sarokkal arrébb lakók csak közvetetten, szinte „véletlenül” értesülhettek az eseményről. Kiderült, hogy alpolgármesteri részről nem is tartották szükségesnek a kiterjedtebb lakossági bevonást, így a fórum is családias légkörben telt el, bár a résztvevők meglehetősen aktívak voltak.

Kényes kérdésnek bizonyult egy lehetséges illemhely elhelyezésének lehetősége is a téren – itt már a létesítmény elnevezéséről szenvedélyes vita bontakozott ki a két alpolgármester között. A lényegi kérdést, azaz magának az illemhelynek a sorsáról hozott döntést mégis a hajléktalanokra hivatkozva hozták meg a vezetők egy szempillantás alatt (nem szükséges az elhelyezés), amely a lakók véleményével sem találkozott. Talán a szélesebb egyeztetés itt is hasznos lett volna, különösen azért, mert a tér újonnan tervezett rendezvényhelyszín-jellege a fokozott használatot vetíti előre. Várható, hogy a rendezvényeken felállítandó mobil WC-k sem feltétlenül fognak illeszkedni az építészeti arculatba – tehát itt is némi átgondolatlanság mutatkozott a tér funkciójával és annak következményeivel kapcsolatban.

A fórum lezárásaként azonban érdekes történéseknek is tanúi lehettünk; alpolgármester úr megszavaztatta a jelen lévőket bizonyos kérdésekben; például arról, hogy a térre újonnan tervezett vízmedence milyen alakú legyen (a lakók egyik mellett sem foglaltak állást, nem igazán örülve az új parkelemnek), továbbá a színpad és egyéb létesítmények kialakításáról. A színpad létesítése a lakók részéről nem kapott többségi támogatást.

Kérdéses, hogy az elhangzott észrevételek és a szavazások befolyásolják-e majd érdemben a további döntéseket. Bár a tervek és az előzetes elképzelések még mindig semmilyen formában nem kerültek fel a kerületi honlapra – szemben az óbudai tervezési gyakorlattal -, az ígéretek szerint sor kerül még újabb egyeztetési körre a lakókkal, melynek során véleményezhetik a kidolgozottabb terveket azok végleges formába öntése és megvalósítása előtt.

Visnyovszki András

fair trade, közösség, élelmiszerönrendelkezés, helyi ügyek