Fordulóponthoz érkezett az EU, döntésre jutottak a konfliktusos-ásványok kérdéskörében:
Megszületett a végső szabályozás a konfliktusos ásványok kapcsán, azzal a céllal, hogy megállítsa azon fegyveres csoportok pénzelését a fejlődő országokban, amelyeknek ón, tantál, nióbium és arany bányákból származnak bevételeik. Az Európai Bizottság által előterjesztett rendelet célkitűzése, az EU-ba importált ásványok és fémek felelős forrásból származásának biztosítása. Sajtóközleményünk alapján megjelent A Piac és Profit cikke
A fairtrade arany előnyben részesítésére tettek fogadalmat azok a fiatalok, akik a Sziget fesztivál ideje alatt etikus házasságot készítettek újrahasznosított alapanyagokból önmaguk készítette gyűrűkkel.
Az Európai Unió óriási mennyiségben importál ónt, volfrámot, tantált és aranyat (3TG) nyersanyag formájában, illetve termékek (pl. laptopok és okostelefonok) részeként. Ezen ásványok kitermelése és kereskedelme gyakran illegális fegyveres csoportok pénzeléséhez, kényszermunkához, fosztogatásokhoz és egyéb súlyos jogsértéshez járul hozzá számos régióban, például a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Afganisztánban és Kolumbiában.
Kiadványunk a fairtrade minősítésű aranyat mutatja be:
arany szorolap_net
Ezen konfliktusok sok millió ember elvándorlásához is hozzájárulnak világszerte, miközben a korrupt elit, fegyveres csoportok és cégek több millió eurós haszonhoz jutnak. Az Európai Unió tárgyalásokat folytat egy uniós szabályozás elfogadásáról, amely képes megtörni ezt az ördögi kört.
Én is úgy gondolom, hogy csak egy kötelező érvényű, erős szabályozás érhet el érdemi változást. Tisztelettel kérem Önt, hogy Magyarországot képviselve az uniós tárgyalásokban határozottan álljon ki egy olyan szabályozás mellett, amely többek között:
- minden cégre kötelezően vonatkozik, amely elsőként importál konfliktussal érintett ásványokat az Unióba, akár nyersanyag, akár termékek formájában,
- rugalmas és progresszív kereteket teremt a cégek számára, hogy a gyakorlatukon folyamatosan javítva a kellő gondosság elvének megfelelően járjanak el, és így képes figyelembe venni a cégek méretét, körülményeit és elhelyezkedését az ellátó láncban,
- kiterjeszti a monitoringra és végrehajtásra vonatkozó előírásokat a teljes ellátói láncra, és
- mindezek által egyenlő versenyfeltételeket teremt a felelősséggel és kellő gondossággal eljáró cégek számára.