Szabadkereskedelmi egyezmények

„A demokrácia győzelmeként értékelik a civil szervezetek, hogy elmaradt az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mára (2016. október 27.) tervezett aláírása, mert Vallónia és a Brüsszeli régió nem volt hajlandó gyorsított eljárásban, érdemi egyeztetés nélkül rábólintani az egyezményre. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet azt várja a magyar kormánytól, hogy kezdeményezzen érdemi társadalmi vitát a CETA-ról, mielőtt végleges döntést hoz az egyezmény aláírásáról” – áll a három szervezet sajtóközleményében. ceta_kozlemeny

 

 

Mérlegen a Befektetési Bírósági Rendszer:
Az új uniós javaslat állandósítani fogja a vállalatok támadásait az egészséggel és a környezettel szemben.

A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) kapcsán a leghevesebb kritikákat a tervezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) kapta. Ezért a CETA-ba végül – a tárgyalások lezárását másfél évvel követően, példátlan módon utólag – az ISDS „megreformált” változata, a befektetési bírósági rendszer (ICS) került
bele. Bár az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy azok a legkirívóbb esetek, amelyek mára az ISDS-ben rejlő igazságtalanságok és sérelmek szimbólumaivá váltak, a „megreformált” rendszerben nem fordulhatnak majd elő az ICS alkalmazásával, egy kanadai és európai civil szervezetek által készített elemzés ennek ellenkezőjét bizonyítja. Az elmúlt évek öt legnagyobb port kavaró vitarendezési ügyének elemezése azt mutatja, hogy az ICS nemhogy nem  küszöbölne ki egyet sem a sok vitát kiváltó peres támadások közül, de minden bizonnyal meg is sokszorozná azok számát. A javasolt szabályokban semmi sem korlátozná a vállalatokat abban, hogy megtámadják az emberi egészség és a környezet védelmében hozott kormányzati döntéseket, a választott bírák pedig könnyűszerrel dönthetnének a  vállalatok javára, arra kárhoztatva az államokat, hogy jogos közpolitikai intézkedéseik után dollármilliárdos kártérítést fizessenek.  Másként szólva, a befektetési bírósági rendszer nem lenne képes megelőzni az ilyen és hasonló vitás esetek bekövetkeztét.
A magyar változat a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület kiadásában a Greenpeace Magyarország támogatásával valósult meg.
merlegen_az_ics

 

Lényegében semmi biztosítékot nem nyújt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) kapcsolatos aggályokal szemben az Európai Bizottság újabb magyarázó nyilatkozat javaslata. Ezért a civil szervezetek továbbra is az egyezmény aláírásának elvetését szorgalmazzák.

A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium az elmúlt napokban azzal próbálta eladni a hazai döntéshozók és a közvélemény számára az egyre jobban vitatott EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt, hogy majd az utolsó pillanatban hozzáfűzendő magyarázandó nyilatkozat orvosolni fogja a tagállamok és a civil szervezetek által felvetett aggályokat. A KKM pénteki sajtóközleménye [1] valamint a CETA-val kapcsolatos hétfő esti parlamenti vita során a minisztérium képvisőlője által elmondottak [2] azt a látszatot keltik, hogy a tisztázó/magyarázó nyilatkozat alapján nyugodtan aláírhatja a kormány a CETA-t. ceta_nyilatkozat_nem_kell_tobb_porhintes_161011

A CETA-t magyarázó nyilatkozat tervezetének újabb változata a változások kiemelésével (2016. okt. 11.)

ceta-declaration_changes_emph_v2

 

AZ ÁLLAMOK ELLENI PERESKEDÉST LEHETŐVÉ TEVŐ NAGYVÁLLALATI ELŐJOGOK BEFEKTETÉSVÉDELMI BÍRÓSÁGKÉNT TOVÁBB ÉLNEK

Az utóbbi két év folyamán egy egész Európára kiterjedő, példa nélküli nyilvános vita tartotta izgalomban a politikusokat és a médiát, amely a nemzetközi kereskedelmi szerződéseknek egy olyan elemével összefüggésben bontakozott ki, amely korábban ismeretlen volt. A vita tárgyát az ún. ISDS, a befektetők és az államok közötti jogi rendezés rendszere képezte. …. Az ISDS által kiváltott óriási ellenállást megkerülendő, az Európai Bizottság egy új címkét választott, amikor 2015 őszén egy revideált javaslatot tett közzé az EU valamennyi folyamatban lévő és jövőbeli befektetési tárgyalásához, ideértve a TTIP-et is. A ’régi’ ISDS rendszer helyett a Bizottság egy ’új’ és állítólag független rendszert ígért, amelyről feltételezi, hogy megvédi a kormányok szabályozói jogait. Ez lenne „A Befektetési Bírósági Rendszer” (ICS = Investment Court System).

Civil szervezetek beszámolóba foglalt elemzése rámutat, hogy a javasolt ICS nem számol le az ISDS-sel. Éppen ellenkezőleg: vállalatok ezreit ruházná fel olyan jogokkal, amelyek segítségével azok megkerülhetik a nemzeti jogrendszereket és párhuzamos választott bíróságok elé citálhatják a kormányokat, ha a törvények és szabályozások gyengítik a vállalatok pénzteremtési képességeit. Kikövezné az utat ahhoz, hogy az adófizetőktől beszedett milliárdok a nagyvállalatokhoz kerüljenek. Megnyirbálhatná az embereket és a bolygót egyaránt védő, kívánatos állami intézkedéseket. Ráadásul azzal fenyeget, hogy az EU tagállamait örökre bezárja az ISDS rezsim igazságtalanságainak béklyójába.

Dióhéjban: a javasolt ’új’ ICS nem más,  mint a már halott ISDS felélesztése. Ez a zombi ISDS. A teljes beszámoló angolul: the_zombie_isds

A vezetői összefoglaló magyarul is elérhető:  A zombi ISDS összefoglaló magyarul

 

TTIP-mentes önkormányzatok

A Barcelonai Deklaráció történelmi eseménye annak a folyamatnak, mely az önkormányzatiság területén indult a szabadkereskedelmi egyezmények jelenlegi, temérdek veszélyforrást tartalmazó fajtái ellen.  barcelonai_nyilatkozat

Tisztelt Polgármesterek! Csatlakozhatnak a kezdeményezéshez!

 

 

VESZÉLYES SZABADKERESKEDELMI EGYEZMÉNYEK?

IGEN!

A rranszatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség  (Transatlantic Trade and Investment Partnership=TTIP)
és az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement=CETA) megvalósulása esetén súlyosan sérülnének mind az alapvető demokratikus jogok, mind az állampolgárokat és a környezetet védő törvények:

I. A tárgyalások titkossága: A tárgyalások a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlanak, miközben a multinacionális cégek szabad bejártást kapnak. Bár az átláthatóság hiánya elleni tiltakozások hatására az Európai Bizottság saját álláspontjának anyagai közül néhányat nyilvánosságra hozott, a TTIP tárgyalások lényegi dokumentumai továbbra sem nyilvánosak, mindez akadályozza a valós demokratikus kontrollt.

II. Antidemokratikus elemek: A TTIP és a CETA része lehet a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (Investor-state dispute settlement – ISDS), amelynek keretében a vállalatok az „elmaradó profit” „elmaradó profit” miatt ún. választott bíróságok elé vihetnék és kártérítésre kötelezhetnék az államokat, továbbá kényszeríthetnék őket, hogy a saját demokratikus úton létrehozott törvényeiket vagy alkotmányukat a vállalatok érdekeinek megfelelően módosítsák.

III. Vállalatok egyoldalú érdekérvényesítése: A TTIP-nek és a CETA-nak is a „kereskedelmet korlátozó akadályok” felszámolása érdekében az egyik legfontosabb eleme az ún. „szabályozási koherencia” megteremtése, azaz az egyes témákban egységesítenék a szigorúbb és a kevésbé szigorú szabályokat. Mindez a kiszivárgott elemek alapján a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a résztvevő országok mindegyikében az enyhébb szabályozás fog érvénybe lépni.

Ha a TTIP és a CETA úgy kerül megvalósulásra, hogy a fent felsorolt problémák fennállnak, akkor az alábbi következményekre számíthatunk:

1. A vállalatok egy szintre kerülnek az államokkal, szakítva azzal az elvvel, miszerint az államok szabályozzák a gazdaságot – ezzel jelentősen csökkenne demokratikus kontroll a vállalatok fölött.

2. A kereskedelmi érdekek előtérbe helyezése kockáztatja az élelmiszerbiztonságot.

3. A jogharmonizáció és az ISDS következményeként veszélybe kerülne hazánk génmódosítás-mentessége. Az elővigyázatosság elvének elvetésével, gyengülésével számos, eddig nem engedélyezett élelmiszer kerülhet a tányérunkra.

4. Nem tudhatjuk biztonságban az internet szabadságát, mert sem az internet függetlensége, sem az adatvédelem nem biztosított, továbbá a nagyvállalatoknak lehetőségünk nyílik az internet egyoldalú korlátozásra.

5. Több független tanulmány szerint is több százezer munkahely megszűnésével kell számolnunk, az átlagkereset csökkenése mellett. Egy, az Európai Bizottság által közzétett hatástanulmány is elismeri, hogy jogosak azon aggodalmak, amely szerint a TTIP hatására munkahelyüket elvesztő emberek nem biztos, hogy fognak más állást találni.

6. A készülő egyezmények módot adnak a szerződés későbbi gyorsított, egyoldalú módosítására.

7. A multinacionális vállalatok jogkörének kiszélesedése a szakszervezetek jogainak gyengítését, tehát a dolgozói érdekérvényesítés további csökkenését vonná maga után.

8. A jogharmonizáció következtében további negatív hatások várhatók a környezetvédelem terén is a veszélyes, környezetkárosító technológiák elterjedése következtében.

9. Növekednének a társadalmi egyenlőtlenségek, mivel a GDP a nagyvállalatokhoz csoportosul át kiváltságaik következtében, ezzel szükségszerűen akadályozná a kisvállalatok fejlődését – hovatovább a versenyt is.

A felsoroltak alapján egyértelmű, hogy az Unió polgárainak létszükséglete a két megállapodás létrejöttének és hatályba lépésének megakadályozása.