A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Normafára épített sífutó- és szánkópálya engedélyeit
A Normafa u. n. „rehabilitációjának” 2013-as programja központi eleme volt a „történelmi sportterület” helyreállítása, elsősorban a síélet feltámasztása. Mivel az éghajlat jelentősen változott azóta, hogy évtizedekkel ezelőtt a Normafán telente sokan síeltek, ráadásul az igények is megváltoztak, a sípályák működtetése elképzelhetetlen hóágyúk és kivilágítás nélkül.
A Normafa természetes állapotának megóvásáért aggódók számos érvet hoztak fel a tervek ellen. Ezek közül a mesterséges hó és a megvilágítás negatív környezeti hatásai voltak középpontban, de sokan hangsúlyozták, hogy a budai hegyek klimatikus viszonyai, a tengerszint feletti 470 méteres magassága nem teszik alkalmassá a mesterséges hó gyártására és megőrzésére. Ennek ellenére a Hegyvidéki Önkormányzat a központi költségvetésből kapott forrásokból megkezdte a kivilágított és hóágyúzott sífutó-, valamint szánkópálya tervezését.
2018-ban a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzat kérelmére határozott arról, hogy a sífutó és szánkópálya létesítésének a Natura 2000-es védelem alatt álló terülten nincs jelentős környezeti hatása. A Védegylet megtámadta a határozatot. Keresete alapján a Fővárosi törvényszék 2020 szeptemberében megsemmisítette az engedélyt és új eljárásra kötelezte a Kormányhivatalt, mert a bíróság szerint vizsgálat nem terjedt ki minden fontos kérdésre. A megismételt eljárás során 2021 májusában nemcsak arról döntöttek ismét, hogy nincs a beruházásnak jelentős hatása, de határozatokat hoztak a pálya kialakításához (hóágyúk, világítás) szükséges gyepfeltörés, a védett területen való közlekedés és a pályák működtetésének feltételeiről. Ez utóbbi 3 határozatot ismét megtámadta a Védegylet azzal, hogy kérte a bíróságtól, tiltsa meg a területen végezni kívánt munkákat addig, amíg nem dönt a keresetekről. Sajnos a bíróság a számára előírt 30 nap helyett 5 hónap után döntött úgy, hogy nem szabad dolgozni a területen. Ezalatt a munkákat elvégezték. A Kúria később felülvizsgálta a felfüggesztő döntést és kimondta: nagyobb érdek fűződik a munkák folytatásához, mint ahhoz, hogy megvárják a döntést.
A Törvényszék végül 2 év után, 2023. június 1-én döntött úgy, hogy megsemmisíti az engedélyeket. A Törvényszék szerint „a határozatok jogszerűségének vizsgálata során immár az bír és bírt elsődleges, alapvető jelentőséggel, hogy a tárgyi kérelmek engedélyezésével … a beruházás által várhatóan a Natura 2000-es terület jelölésének alapjául szolgáló, a jelölő fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások – vizsgálata függvényében a jogszabályokban deklarált cél: azaz a Natura 2000-es jelölő fajok és élőhelytípusok (kedvező) természetvédelmi helyzete megőrződik-e, és egyúttal a természeti terület természeti állapota fenntartódik-e; amely … azt is magában foglalja, hogy a biológiai sokféleség fenntartása mellett, a veszélyhelyzet kialakulása megelőzésére is szolgáljon.” Egyszerűbben fogalmazva a bíróság szerint a védett terület természeti értékeinek megóvása előrébb való, mint a beruházás érdekei. Az engedélyekben meghatározott feltételek nem elegendőek a védett természeti értékek megóvásához. Tehát lehet sípályát csinálni, de a környezet megóvását szem előtt tartó, korlátozottabb feltételekkel.
A Védegylet keresetét még a beruházás megkezdése előtt adta be. A Hegyvidéki Önkormányzat annak tudatában költött a hóágyúzott pályákra közpénz-milliárdokat, hogy – mint ahogy történt – elveszítheti a pert és az egész „fejlesztés” akár a kukába is kerülhet.
A Pest Megyei Kormányhivatal a törvényszék döntése alapján megkezdte az engedélyek átdolgozását.