Nyilvánvaló, hogy egy jóérzésű ember számára nehezen feldolgozható erkölcsi konfliktus, hogy az ékszereiben csillogó gyémánthoz (mármint annak kibányászásához) vér tapad, vagy hogy a mindennapi létéhez nélkülözhetetlen mobiltelefonja elkészítésének emberek százezreinek felháborító kizsákmányolása és gyerekek rabszolgamunkája volt az ára.
Jó lenne tehát, ha biztosak lehetnénk abban, hogy legalább a mi mobilunk „tiszta”. Ehhez tudni kellene, hogy honnan származott az a koltán ásvány, amelyből a felhasznált tantált előállították.
Azonban kimutatható, hogy a világon összesen felhasznált koltánnak több mint a fele tisztázatlan eredetű, tehát 50%-os esélye van annak, hogy a mobilom révén akaratlanul én is felelős vagyok a Közép-Afrikában zajló illegális bányászatért annak minden humanitárius és ökológiai problémájával együtt.
Vannak már próbálkozások arra vonatkozóan, hogy rendeletekkel, szabályok segítségével csökkentsék a fekete-piac arányát. Az amerikai egyesült államokbeli Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) 2012. augusztus 22-én elfogadta a Dodd-Frank törvényt, amely magában foglalja a „konfliktus-ásványokra” vonatkozó óvintézkedéseket is. Ez a szabályozás előírja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a szomszédos országokból nyersanyagokat beszerző vállalatoknak nyilatkozniuk kell, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy az ásványkincs-vásárlásukból származó bevételekből ne részesüljenek emberi jogsértéseket elkövető fegyveres csoportok.1
A cégek többsége elvileg egyetért ezzel a szabályozással, de folyamatosan jelzik a megvalósítás nehézségeit. Kétséges például, hogy a gyártott termékek minden darabkájának eredetét ki lehet-e nyomozni. Ne felejtsük el, hogy egy nagy cég több-tíz- ezer terméket állít elő, s ehhez legalább ennyi beszállítótól vásárol nyersanyagokat vagy alkatrészeket. A feladat tehát irdatlanul nagy.
Ugyanakkor az EU-ban nekünk is foglalkoznunk kell ezzel a „konfliktus-ásvány” kérdéssel, mert az iparunknak több mint tíz olyan nyersanyagfajta behozatalára van feltétlenül szüksége (s a listán szerepel a tantál, a nióbium és a volfrám is!), amelyeknek részben tisztázatlan az eredete az érintett bányák körülményei miatt. S ebből a szorítóból csak keskeny kiutat mutat egy újfajta lehetőség, miszerint pl. a magyarországi barna- és feketekőszenek egy része számottevő tantált és nióbiumot tartalmaz. Ha ezeket a szeneket kettősen használnánk (először tantál-forrásként, azután energiaforrásként), akkor talán segíthetnénk a gondon, csökkenthetnénk a konfliktust. Az erkölcsi konfliktust is. Képzéshez magyar nyelvű oktatási anyag: konflikt_asvany_HU
Források:
Victor András: Konfliktusos Ásványok oktatási anyag
1 http://www.ricoh.hu/about-ricoh/news/2012/ricoh_konfliktus_asvanyok_szabalyozas.aspx