E hónapban az Agroökológia Magyarország és 40 másik szervezet is aláírta az Agroecology Europe által Barcelonában megrendezett, III. Európai Agroökológia Fórum 11 pontba szedett felhívását, amelyek együttesen egy agroökológiai elveken alapuló, jobb élelmiszer-rendszerhez navigálhatnak el bennünket.
Az eredeti dokumentum az aláíró szervezetek neveivel itt, a magyar fordítást pedig alább olvasható:
Európa különböző területeiről érkező állampolgárok, alulról éptíkező kezdeményezések képvisleői, földművelők, tudományos szakemberek és politikai döntéshozók közösen rendezték meg a III. Európai Agroökológiai Fórumot a 2021-es Világ Fenntartható Élelem Fővárosában, Barcelonában. Itt élelmezésünket illetve munka- és életmódunkat érintő berendezkedésünk azonnali és gyökeres átalakítását követelték. Megmutatták, hogy a kívánt átalakulás igenis lehetséges és jelenleg is zajlik olyan európai területeken és közösségekben, ahol már elkezdték magukévá tenni az agröokológiai megközelítéseket.
A biológiai sokféleség pusztulásának, a klímaváltozás és a pandémia negatív hatásainak mérséklése érdekében egyaránt elengedhetetlen, hogy élelmezési rendszerünket agroökológiai elvek szerint újítsuk meg. A covid-19 világjárvány során tanúivá váltunk, milyen messzeható következményei vannak, ha nem tartjuk tiszteletben a természet törvényeit. Az egészséges emberek, egészséges társadalmak és az egészséges bolygó közötti kölcsönös függőségi viszony az, ami a fenntartható rendszereket a Farm to Fork stratégia központi elemévé teszi. Az alábbi gyakorlati útmutató 11 lépésben állapítja meg, hogyan formálhatjuk élelmezési rendszerünket fenntarthatóan rugalmassá és ellenállóvá.
1. A közpénzeket fektessük a közjavakba (pl. a talaj szénmegkötő képességének fejlesztése, biológiai sokféleség helyreállítása), ökoszisztéma szolgáltatásokba (pl. beporzás), mindezt a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásai nagy részének újraszervezésével
2. Vessünk véget a KAP hektár alapú támogatási rendszerének és helyette magukat a földművelőket támogassuk, visszafordítva számuk drámai csökkenését. Fejlesszünk ki olyan közös agrárpolitikát, amely növeli a mezőgazdasági szektorban alkalmazottak számát, egyidejűleg csökkentve a szektor fosszilis energiahordozóktól való függőségét. A támogatásokkal az erőfeszítéseket kell támogatni, nem pedig a KAP I. pillérének feltételrendszerével és zöldítésével már lefedett kötelező intézkedéseket.
3. Egy egészséges európai élelmezési rendszer kialakításához elengedhetetlen, hogy azok is felszólalhassanak, akiknek egyébként nem hallani a hangját. Előnyben kell részesíteni az alulról szerveződő döntéshozási kezdeményezéséket, melyben mint alapvető és meghatározó szereplők helyet kapnak a földművelők, az élelmezési rendszerben dolgozó állampolgárok és az arra reflektáló társadami mozgalmak is. Az átállás útja az élelmiszertermeléstől az élelmezésbiztonságig és élelem-önrendelkezésig részvételi kormányzáson keresztül vezet.
4. Mérsékeljük a redukcionista agrárkutatások támogatását és helyettük fektessünk többet az állami agroökológiai és ökológiai gazdálkodással kapcoslatos kutatásokba, párhuzamosan ún. Élő Agroökológiai Laborok létesítésével. Az élethosszig tartó tanulás mint hozzáállása tudományterületeken átívelő megközelítés és az együttműködésen alapuló döntéshozatali módszerek az agroökológiai átállás természetes velejárói, a formális és a nem-formális oktatási és kutatási területeken egyaránt. Az agrártudományi tanterveket át kell szabni agroökológiai tantervekké.
5. Gondoljuk újra a városi és vidéki társadalmak és területek kapcsolatát, mivel ezek és környezetük kölcsönösen függenek egymástól. Területi adottságokon és földrajzi távolságokon, rövid ellátási láncokon (REL) alapuló helyi szövetségeket kell kialakítanunk, ahogy azt a Milánói Városi Élelmezési Politikai Paktum is leírta (199 város által aláírva).
6. Következetes részvételi tervezés és állami támogatások segítségével közös célunk olyan közigazgatási és elosztási rendszer kialakítása, amely városban és vidéken egyaránt, a legszélesebb körben teszi elérhetővé az egészséges étrendet. A tervnek tartalmaznia kell az élelmezési rendszeren belüli szakszervezeti működést, a közösségi infrastruktúra fejlesztését és az ösztöndíjas- illetve tanulóközösségek hatékony támogatását. Szükséges továbbá a természetvédelmi területek, táj- és mezőgazdasági parkok állami pénzből történő létesítése és fenntartása.
7. A digitális technológiai fejlesztések csak abban az esetben képezhetik kiegészítő részét az agroökológiai átállásnak, amennyiben a végső felhasználó teljes körű tájékoztatása, az egyenrangú partnerekkénti tudás- és tapasztalatcsere és a közös használati jog biztosítják a technológiával való önrendelkezést.
8. Az termékárak többé nem fedhetik el azok valós előállítási költségeit. Az élelmiszeráraknak tükrözniük kell az összes befektetett természeti, társadalmi és emberi erőforrást (valós költségelszámolás).
9. Fejlesszünk olyan EU-s politikákat és emellett olyan regionális, helyi programokat, amelyek a földhivatalokon keresztül megkönnyítik a földhözjutást, különösen a fiatal generációk számára például termöföldbizottságok bevonásával. Ez új munkalehetőségeket teremthet és hozzájárulhat a vidékfejlesztéshez, kiszámítható és méltányos munkakörülményeket és béreket teremtve a munkásoknak, jogaikkal és a nemzeti jogszabályokkal összhangban.
10. Szorgalmazzuk az agroökológiai alapokon nyugvó élelmezési rendszerre való átállást, mint az európai klíma- és biodiverzitásvédelmi stratégiák központi elemét. Az átállás részét képezik az olyan ambíciózus cselekvési tervek is, amelyek támogatják a családi gazdaságokat, mint minőségi élelmet előállító kulcsszereplőket; amelyek lehetővé teszik rövid ellátási láncok kialakítását és amelyek elősegítik, hogy a valós költségelszámolással tiszta és átlátható legyen, miért és milyen árat kell megfizetni a feldolgozott és elfogyasztott élelmiszerekért.
11. Állami finanszírozású, részvételi nemesítési programok segítsék az olyan növény- és állatfajták nemesítését, amelyek genetikai és fenotípusos sokféleségüknél fogva, a környezetükkel kölcsönhatásban magas alkalmazkodóés ellenállóképességet mutatnak. Az ilyen fajták alkalmazásával hozható ki a legtöbb azokból a marginális mezőgazdasági területekből, amelyek alacsony a külső energiabehozatallal működnek.
Cselekvési irányelveink érvényessége nem szorítkozik az EU határain belülre; a határokon kívül éppúgy vonatkozik a bolygó egyéb területeivel való kapcsolatokra, amelyeket a nyíltság, a szolidaritás és az együttműködés alapjaira kíván helyezni. A fosszilis energiahordozókon alapuló mezőgazdaság eltörlése; élelem-, energia-, közlekedési és szállítási rendszereink átalakítása és a bolygó összes életformájának védelme érdekében állampolgárok, földművelők, tudósok és fiatalok követelik jogaikat egy tisztességes jövőhöz.
Felszólítjuk a politikai döntéshozókat az agroökológiai átállás véghezvitelére, és akár az Európai Zöld Megállapodás, a ‘Termőföldtől az asztalig’ és a ‘Biodiverzitás 2030’ stratégiák túlszárnyalására is, amelyhez bátorság, átláthatóság és a fenti, 11 pontból álló cselekvési terv adják a kiindulási alapot.
Szeretnénk köszönetet mondani annak a 41 szervezetnek és 169 magánszemélynek, akik aláírták az Agroecology Europe Barcelonai Levelét.
