A világ élvonalába tartozó agráregyetemeken óriási hangsúlyt kap, hogy az ökológiai szemléletű gazdálkodás, és maga az agroökológia, mint új tudományág a tananyag része legyen.
Miért fontos ez?
Azért, mert ez a fenntarthatóságra törekvő gazdálkodási szemlélet egyszerre képes választ adni napjaink legégetőbb élelmezési, éghajlati, ökológiai és társadalmi problémáira.
A Greenpeace Magyarország és a Védegylet március 25-re nagyszabású nemzetközi online konferenciát szervezett a témában. A konferenciára a világ legjobb agráregyetemeiről, valamint a gazdálkodókat és termelőket tömörítő brit Innovative Farmers Network-től érkeznek előadók, hogy bemutassák, mik az új oktatási és kutatási irányok intézményükben.
Miért éppen most?
Most zajlik Magyarországon az agrár-felsőoktatás átszervezése, amelynek célja, hogy a világ legjobbjai közé kerüljön a hazai agráregyetemek összevonásából létrejött új óriás-egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A szervezéssel támogatni kívántuk ezt a célt azáltal, hogy a résztvevők segítségével bemutatásra juttatjuk a világranglista első helyein szereplő külföldi agráregyetemek jó gyakorlatait.
Az egyetemi oktatás csak akkor válhat világszínvonalúvá, ha az adott korszak legégetőbb problémáira találja meg a választ. Most, amikor a világ fenyegető ökológiai- és klímakatasztrófával, koronavírus-járvánnyal és megrendült élelmezésbiztonsággal küzd, miközben a vidék elnéptelenedik, az egyetlen kiút ebből a helyzetből a mezőgazdaság gyökeres átalakítása.
Ehhez az agroökológiai tudományok és a természettel összhangban végzett gazdálkodás magas szintű oktatása és kutatása szükséges, ami egyúttal vonzóbbá is tehetné az agrárszakképzést a fiatalok számára.
A konferenciának körülbelül 350 regisztrálója és 250 résztvevője volt, köztük tizenkét külföldi egyetem oktatói Chilétől és Brazíliától kezdve, európai egyetemek során át egészen Indiáig és Indonéziáig. Emellett részt vettek akadémikusok, hazai és európai parlamenti képviselők, az Agrárminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a hazai mezőgazdasági és élelmiszerelőállítási rendszerben részt vevő több hatóság képviselői is. De a legtöbb érdeklődő még így is a hazai egyetemek oktatógárdájából érkezik.
„A konferencián nem csak azt tudhatjuk meg, hogy miért elengedhetetlen az agroökológiai tudományok oktatása, hanem azt is, mennyire sokféle módon lehet és kell is ezt megvalósítani: a gazdálkodók széles rétegeinek bevonásával, a kutatók, civil szervezetek és a termelők együttműködésével. Így a kidolgozott módszerek nem csak az egyetemek falai között, de a gyakorlatban is működnek majd, biztos megélhetést adva a termelőknek, egészséges élelmiszert a fogyasztóknak, és egy vonzó jövőt azoknak a fiataloknak, akik az agráriumban akarnak elhelyezkedni.”
– mondta Balogh Lili, a Védegylet Egyesület főtitkárhelyettese.
A konferencia első előadója Paola Migliorini a Pollenzói Gasztronómiai Tudományegyetem adjunktusa és vezető kutatója. Ez az egyetem a Slow Food mozgalom alapítója által létrehozott magánegyetem, éppen ezért itt különös hangsúlyt fektetnek az élelem-önrendelkezés fogalmának és mozgalmának megismertetésére, illetve az élelmezési rendszereink társadalmi és gazdasági vetületére. Paola Migliorini előadásában bemutatta, hogyan kötik össze oktatásukban az élővilág védelmét a mezőgazdasági termeléssel és a gasztronómiával.
A világranglista első helyén álló holland Wageningeni Egyetem két előadója többek között arról beszéltek, hogy a szociológiából jól ismert részvételi akciókutatás miként támogathatja az agrároktatást és -kutatást.
A harmadik előadó Marcos Lana a szintén világklasszis Svéd Agrártudományi Egyetemről érkezett, ahol egyszerre foglalkoznak az ökológiai- és klímaválsággal, a fenntartható városokkal, a globális egészségügyi kérdésekkel, segítik a szegény országok fejlődését, adatokat gyűjtenek és elemeznek, majd eredményeiket becsatornázzák a közpolitikai döntéshozatalba. Emellett kitűzték, hogy 2027-re klímasemlegessé válnak. Kutatásaik és tanulmányaik alapján egyértelművé vált számukra, hogy a jelenlegi mezőgazdaság és élelmiszerelőállítás fenntarthatatlan, és már átléptük a Föld önfenntartó rendszereinek tűrőképességét. Következtetésük alapján megoldást az agroökológia jelent, amit emiatt a Svéd Agrártudományi Egyetem összes oktatási területébe és programjába beépítettek.
Az utolsó előadó, Helen Aldis a Soil Associaion Innovative Farmers Programme-ját mutatta be. Kiderült, hogy az agrárkutatásba történő állami beruházások jelenleg nem támogatják kellő mértékben a gazdák bevonását a kutatásba, és nem segítik azt, hogy minél többen tudjanak belekezdeni az ökológiai termelésbe. Az Innovative Farmers Programme alapvetően egy új megközelítésen alapul, melynek lényege, hogy a kutatásokat irányító „vezetőülésekbe” gazdálkodókat ültetnek. Az adott mezőgazdasági területeken velük együtt tervezik és hajtják végre a vizsgálatokat, kutatásokat.
„Nagyon örülünk a konferencia övezte hatalmas érdeklődésnek, hiszen itthon épp most zajlik az agrár-felsőoktatás átszervezése. A kormány kifejezett célja, hogy az összevonásokkal létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön. Bízunk benne, hogy a világranglista első helyein szereplő külföldi agráregyetemek jó gyakorlatait „hazahozva” támogatni tudjuk a kormánynak ezt a célkitűzését és így a hazai felsőoktatásban is kellő súlyt kap majd az ökológiai szemléletű mezőgazdaság oktatása, kutatása”
– mondta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampányának vezetője.
A konferencia részletes programja és bővebb információ a konferencián szerepelt intézményekről és előadókról itt érhető el.
A rendezvény nem maradt sajtóvisszhang nélkül. Több hírportálon is megjelentek összefoglalók, például a Greenfon vagy a Qubiten. Ezen felül Dr. Rodics Katalint, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelősét egy rádiósműsorba is meghívták, ahol a konferencia és a hazai agrárfelsőoktatás irányelveinek jövőnket meghatározó jelentősége kapták a főszerepet.
A konferencián elhangzott előadások felvételein jelenleg is folynak az utómunkálatok, de alig várjuk, hogy megosszuk őket az érdeklődők széles spektrumával!
Reméljük, a diskurzus nem itt zárul, és hogy a hazai agrároktatás valóban világszínvonalú lesz, ami a fiatal generációk ökológiai elvek mentén történő oktatását illeti, mindannyiunk jövőjének érdekében.